Jarnó József: Magyar miniatürök

A mesemondó

ország: a baromi ember nem tud egyébhez, — dolgozik és fizet... Tanitani kell! — hogy csupa ember éljen ezen a földön. Csupa hité­ben és tudásában erős, egészséges ember... — Igaz beszéd ez, — bólogatott a házigazda, Hofgreff György uram. — A pápisták csak bolondították a népet, — folytatja a prédikátor, — papoltak nekik és tiz véka búzáért megígérték a mennyorsz'á­got. Most tanitani kell. A németek kitalálták a könyvcsinálást, — ott már sok parasztnak van bibliája... A szent könyvekből maga ol­vassa az ember, hogy mit kell hinnie és mint kell élnie. Nekünk is igy kéne ten­nünk ... El kell hozni a bibliát, meg más könyveket is, a nép közé... — Nem érti azt a nép, csak az urak tudnak latinul... Akinek kapálni kell, annak nincs érkezése megtanulni a deákot! — A németek se latin bibliát adnak a népnek, hanem németet. Ott se tudós a paraszt! — De magyar biblia nincsen. — Kell csinálni! Én magam vállalkozom rá, hogy átteszem magyarra az egész bib­liát, — csak ember akadjon, aki kinyo­matja ... — Akad, — szólalt meg csendesen, de nagyon határozott hangon a házigazda, — kinyomatom én. A prédikátor felugrott az asztal mellől és vérvörösre vált arccal figyelt a beszélőre. 22

Next

/
Thumbnails
Contents