Jarnó József: Magyar miniatürök

A mesemondó

— Kinyomatja? — Ki én. Már régen forgatom a fejemben a dolgot. Mikor először hallottam prédikátor uramtól a betűm asi náról, — rögtön keveset aludtam az éjszaka. Nagyon belémkapott ez a dolog. Hát csinálunk egy nyomdát, itt, Kolozsvárott, — amit a németek tudnak, azt tudjuk mi is, hiszen egy kissé még úgyis németek vagyunk... Hát megcsináljuk a a nyomdái, prédikátor uram? Heltai Gáspár ugy érezte, hogy a lábai alatt megmozdul a föld. Szószéken edzett, papos hangja bizonytalanná vált: — Kinyomtatjuk a magyar bibliát... * A kolozsvári prédikátor sokáig nem tudott elaludni. A gondolatok rajzottak a fejében, — Hofgreff György uram csendes, határozott szavai nem hagyták aludni. — Magyar biblia, — morogta maga elé, — a paraszt is olvasni fogja az irást... De vájjon megérti-e majd? Meg fogja-e érteni a baromi paraszt az Istenember betűkbe ölt szavát? Uj feladatot érzett maga előtt. Luther tanítása ötlött az eszébe: — Mesélni keli a népnek, — mesével kell tanítani . . . Össze kell gyűjteni, magyar nyelvre kell tenni a sok szép fabulát, a régieket és az ujakat. Magyarázatot kell irni hozzájuk, hogv mindenki megérthesse őket... Vezetni kell a népet s vezetni kell az uraka! 23