Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948
III. „Olcsó lett az ember, és példa a nemzet" - Mészáros Sándor: Egy gyermek vallomása
Szlovákiából menekült magyar diátok a református egyház internátusában — i tárom- kalandot utamá* — A vásárhelyi református enyhéi fiúinternátusában találkoztunk három Szlovákiából szökve menekült diákkal. Miszáros Sánctar és Pásztor Ar« pád pozbal fiúk (Bars-megye) és Péter András barsbecsel tanuló. Hétom 17 éves legényember, akik azért szöktek át Magyarországra, hogy tanul« hassanak. Éjjel, fífndfce«, ímmeiok mellett Mészáros Sauyi Léván járt a polgáriba. Gimnáziumba tkart iratkozni, nem vették fel. 1947 augusztus 21-én szökött ét. Éjjel volt, meleg, a hold a felhők mögött buíkált. Az Ipoly partjához ért. Átgázolt a vízen, térdig sem ért. Ha előbukkan a hold, biztosan lelövik — de nem ... A magyar parton a temetők mel' lett osont, kutyáktól kergetve. Egy házban szállást kapott. Másnap» Szobra, majd Pestre került, ügy Ismerőséhez inent, de egy éjjel razzia volt, ismét szökni kellet' ... i\yahSt«Hdő-hordár Vec sé3 következeti. Egy nyakkendő-ügynökkel hozta a sors össze, s nehéz táskáját két héten át ójánként két forintért cipelte. Azután bement Pestre, aho' a menekültügyi kormánybiztosság intézkedett s mivel Pesten találkozott a három barát, a vásárhelyi ginv. ázíumhoz irányították őket. Fa hösá bújva Pásztor Árpád sem volt kijelölve áttelepítésre, de át akart jönni. 19-17 augusztus 7-én Érsek áj várra ment. Onnan Naszódra, ahol már vagonirozták a magyarokst. Egy nyitott vagonban lévő farakés közé bújt, s éjtel fél 11 órakor elindult a szerelvény. Rákospalotán leszállt, rögtön „elkapta" két angyalföldi suhanc: ml vau a csomagban í Elkísérték a Káivln-íéríg, ahol — hogy megszabaduljon tőlük — pénzt és pálinkát adott nekik. A kormánybiztosság szintén Vásárhelyre irányította kellő Iratokkal felszerelve, Ssekrr aljába húzódra Péter Andis nagyapjával kitelepítésre volt jel<3!ve, s áprilisban keüe'.t volna indulatok. Márci'jsbsn nagyapja meghalt, így nem kellett volna átjönnie. Mégis rászánta m»gát. Közben egyelőre leállt a kitelepítés. Megtudta, hogy Pered könégben indulásra vár még egy szerelvény. Egy át* települő gazda megengedte, hogy a nyitott vagonba tett, ajtóval leborított szekerébe bújjon. Elindult a szerelvény. Párkánynál átvizsgálták a sze« relvényt, nincs-e szökevény. Ó ott feküdt a szekérben az ajtó alatt, a vlisgálóblztos pedig gyanútlanul átlépett az ajtón. Nyárén h zaa men ?tek lútagatóbn Most mindhárman itt vannak az Internítusban s tanul« nak. E^ért jöttek át. Otthonról az áttelepülők által kapnak finom hazai cso« magokat. Még bort is, zsírt, szalonná', süteményt stb. A nyáron haza akarnak menni látogatóba. — Hs másként nem megy, akkor szökve — mondja a hírom jóképű fiatal szőke fiú. — De sz3retuénk látni szülőfalunkat. Azután visszajövünk "és tanulunk tovább ... Itt akarnak életet kezdeni, Magyarországon. Isten segítse őket ? ' —liánul Független Újság beszámolója a járom, lassan szivárgott a vér. Szemüket behunyva ballagtak, vélünk együtt remélve a jobbat, a szebbet, a boldogabb jövőt, amelyre még sokáig várni kellett a felvidéki falvak lakosságának. Főleg a magyarlakta falvakon belül. A politikai élet úgy alakult, hogy az államalkotó nemzet megfosztott bennünket jogainktól, földönfutóvá és hontalanná vált sok-sok magyar ajkú állampolgár. Sokat közülünk úgynevezett háborús bűnösként elhurcoltak kényszermunkára. A deportálással és a kitelepítéssel megbontották, szétzilálták a magyar lakosságú falvak egységét. Mindent elkövettek az egység tönkretételének érdekében.
