Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948

III. „Olcsó lett az ember, és példa a nemzet" - Mészáros Sándor: Egy gyermek vallomása

Mészáros Sándor (Oroszka) EGY GYERMEK VALLOMÁSAI Mottó: Üldözött e nép, szenved bűntelen, Jogtól megfosztott, szegény, nincstelen. Nincs, ki megvédje jogát, védtelen, Őrködj felette, édes Istenem! 1947 A háború utáni években egyike voltam azon gyermekeknek, akiknek - hogy tanulmányaikat anyanyelvükön folytathassák - külföldre kellett szökniük, mivel az újonnan megalakult csehszlovák állam nem tette lehetővé a nemzeti iskolák megnyitását, így a magyar nyelvű oktatást sem engedélyezte. Ezek a gyermekek, akik tanulni vágytak az anyanyelvükön, illegális úton jutottak át Magyarországra az országhatáron keresztül, veszélyes körülmények között, ismeretlen lakott területeken keresztül, minden zajra megrettenve, éjnek idején, kutyáktól kergetve, fináncoktól üldözve, szárazföldön, vízen keresztül. Fekvőhelyet keresve a szalmakazlakban, védelmet, takarást az erdő sűrűjében, a kukoricatáblákban, éjjeli menedéket a vasútállomások várótermében, a parkokban, csendőröktől és rendőröktől üldözve, menekülve előlük az éj leple alatt. Sokszor a marhavagonokban megbújva az áttelepített magyar családok holmijai között. Egyedüli igazolványuk a tiszta lelkiismeretük volt, amely biztonságot és bátorságot kölcsönzött számukra a menekülésben, mindaddig, amíg valamelyik iskola be nem fogadta őket. A még ki nem forrott társadalmi rendszer83