Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948

III. „Olcsó lett az ember, és példa a nemzet" - Viczen István: Száműzetés

radt. Templomát, amely Szent Mihály tiszteletére épült, először 1352-ben említi egy oklevél. A reformáció után volt evangélikus, református, de a XVII. század közepén, Széchy Mária idején és közbenjárása által a templom újra katolikus lett, és ettől fogva a falu népe is katolikus hitű a mai napig is. Kezdettől fogva a nyelvhatárra esett. A völgy északra eső következő települése, Kövi már szlovák, de Deresk mindvégig magyar nyelvű falu volt és maradt a mai napig. Ezt bizonyítják azok a helyrajzi és helységnevek, melyek a falut körülövezik. 1771-ben az úrbéri bevallásokat is magyar nyelven tették közzé, amelyek a mai napig is használatosak. A falu határában lévő erdők, földek elnevezései külön tanulmányt érdemelnének. A falu közepén 1883 óta áll egy kis kápolna, melynek bejárata fölött egy táblán a következő felirat olvasható: „Magyarok védasszonya, könyörögj érettünk". Ez a felirat ott díszeleg most is a bejárat fölött, és átvészelte az évszázad sok-sok változásait, elnyomásait. Eltávolítani nem volt bátorsága senkinek. A falun végighúzódó harmadosztályú úttal szemben, mintegy öthatszáz méterre a falutól, látható egy kimagasló domb, melynek a régi elnevezése Szarosvár, újabban Szagosvárnak is nevezik. Ennek a dombnak gazos oldalában található, ma már elhanyagolt és lerombolt állapotban, a zsidó temető, mert a faluban a II. világháború előtt élt 2-3 zsidó család is. A fantáziámat mindig is izgatta a Szarosvár elnevezése, hogy miről kaphatta ezt az elég csúf nevet. Köztudomású, hogy hajdanában, Szent István király idejében a gyepűk e tájon húzódtak, s talán valami védelmi építmény lehetett e helyen. Az is elképzelhető, hogy földvár állhatott itt, mert a dombról jó kilátás nyílik a Turóc völgyére. De ez is, mint sok minden más, a múlt homályába veszett, mint az is, hogy a zsidó temető miért helyezkedik el a falutól oly távol, és miért választották a zsidó polgárok ezt az elég meredek, gazos oldalt temetőül. Egyes írások arra utalnak, vagy legalábbis ezt akarják elhitetni, hogy Deresk (Držkovce) a szláv Derzsiszlav személynévből származik, de egy másik levéltári anyag azt igazolja, hogy névadásának módja igenis magyar, merthogy itt korábban, mint a XII. század, semmi település nem volt. A szlávság különben is nem a folyó24