Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948
I. „Kimondták az ítéletet felettem..." Janics Kálmán: Fenyegetések sodrában
ram nemzeti céllá avatta a magyar kisebbség felszámolását, mivel azonban Potsdamban nem hagyták jóvá, és a magyar-csehszlovák ellentét mindinkább kiéleződött, 1946 februárjában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság budapesti elnökének, Vorosilov marsallnak a parancsára a magyar kormány kénytelen volt február 27-én aláírni a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. Ugyanakkor már több internálótáborban magyarok tömegét tartották fogva (Pozsonyban a patrongyári és ligetfalusi táborokban). A magyar fél helyzete a lakosságcsere lebonyolításában kedvezőtlenebb volt, mert a magyarországi szlovák áttelepülők önként jelentkezhettek, Szlovákiából viszont ugyanannyi magyart kényszer alapján telepítettek át Magyarországra. Csehszlovákiának joga volt bizottságot küldeni Magyarországra, szabad mozgással az ország területén, és hat héten keresztül közvetlen érintkezés lehetőségével a magyarországi szlovák lakossággal. A magyar kormány ezer ún. háborús bűnös átvételébe is beleegyezett, de visszautasította Csehszlovákia javaslatát további százezer háborús bűnösnek minősített személy átvételére. A Csehszlovák áttelepítési bizottság Dániel Okáli irányítása alatt „157 községben fejtett ki propagandatevékenységet, és több tízezer személlyel került közvetlen érintkezésbe Magyarországon". (Balogh Sándor: Magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény. Történelmi Szemle, 1979/1). Rögzíteni kell a tényt, hogy hat hét alatt 157 községet látogattak meg (1946. március 4-től április 18-ig), a Pozsonyba eljuttatott jelentés alapján az engedélyezett propaganda folyamán Okáli bizottsága 477 000 magyarországi szlovák személy jelenlétét állapította meg. A szám természetesen gottwaldista félrevezető hadművelet, mert képtelenség hat hét alatt közel félmillió emberrel elbeszélgetni, még nagyobb merészség számukra nemzetiségüket kapásból felbecsülni, a korszak légköre azonban kitűnően elviselte ennek a kontinentális félrevezetésnek a bevetését. Az eredményt egyébként a pozsonyi statisztikai hírlap (Zprávy) is közzétette 1946. augusztus l-jén. A tömegmanipulálás megalapozta Okáli bizottságának tekintélyét, vezető politikusok ma is hirdetik Okáli nagyszerű szociográfiai eredményeit, de olyan tadósok is akadnak, akik Okáli adatait kétszázezerrel kiegészítik. Okáli badarságai napjainkban azért váltak tudományos tényezővé, mert a magyar kormányoktól számon lehet kérni, miként irtottak ki fél15