Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Tompa Mihály 128 akarnak öklelni c. költeményét. Ennek versfőiben Sebastianus Literatusnak nevezi magát. A Kassa alatti Nagyida kulcsárát is megörökíti T. mintegy bosszúból Az udvarbírákról és kulcsárokról c. költeményében: „Nagyidai kulcsár az bohnyaival, Lám atyafias volt álnokságával, Nem barátkozik vélem az jó borokval, Ha fiamat küldöm, illet szitokval." A szintén Kassán írt Kapitán György bajviadala, amely lírai eszményítéssel eleveníti meg a végvári vitézek életét, néhány strófájával Balassi híres Katonaénekére emlékeztet. Ám T. históriás énekeiben van bizonyos epikai objektivitás, hitelességre törekvő, tudósítói álláspont. T. kassai házának helyét erősen megrongált márványtábla őrzi a Kovács (Kováčska 36) u.-ban. Felirata: Tinódi Sebestyén lantos költőnk háza 1550—1557. Megjelölte Kassa város közönsége 1800. június 10. — Kiad.: T. S. összes művei (Régi Magyar Költők Tára III., 1881); T. S. válogatott krónikás énekei (szerkesztő Bartha József, Pozsony, 1904). írod.: Dézsi Lajos: T. S. (1912); Horváth János: A reformáció jegyében (1953); Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk (1961); Csanda Sándor: Szülőföld és irodalom (Bratislava, 1977). cs Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szept. 28. — Hanva, 1868. júl. 30.): a reformkor és a Bach-korszak kiemelkedő költője, Petőfi és Arany barátja. A sárospataki kollégiumban tanult, majd nevelői állást vállalt Eperjesen, ahol kapcsolatba került a kollégium Nyelvművelő Társaságával, és barátságot kötött Kerényi Frigyessel, valamint a városba látogató Petőfi Sándorral. Hármuk között ekkor zajlott le Az erdei lakkal kapcsolatos költői verseny. A város eredetéről T. szép verses regét írt (Eperjes). 1847-től ref. lelkészként Bején, Keleméren, majd Hanván működött. Bejére 1847 júliusában ellátogatott Petőfi, itt írta Tompa Mihálynál c. versét. A két barát kirándult Murányba, s ennek eredményeként később mindkettőjük elbeszélő költeményt írt azonos címen (Szécsi Mária). Hanván T. 17 évig, 1851-től haláláig élt. Az önkényuralom ellen tiltakozó verseit is itt írta. Az eperjesi vonatkozású szép regén és a Murányhoz fűződő Szécsi Márián kívül mai szlovákiai helységekhez, várakhoz, várromokhoz, hegyekhez és erdőTompa Mihály szobra Rimaszombatban (Holló Barnabás alkotása) ségekhez kapcsolódnak más epikai alkotásai (A Kárpátok villije, Cservena hora, Borová hora, A sztracenai sziklakapu, Galamboskő, Szepesváraljai leány, A bajmóczi fürdős, A pozsonyi harczjáték, Márta könyje, Kőasszony, A két íjász, Oltárkő, Csengőbarlang, Hegyeskő, Tompa Mihály kézírása a bejei Diariumban