Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Komáromi Tudós Társaság 70 dosók életét írta meg 1697—1705-ig (Magyarországi ... K. J.-nak törökországi diáriuma s experientiája. Pest, 1861). cs Komáromi Tudós Társaság: a 18. sz. végén Péczeli József alapította, tevékenységével a magyar nyelv és irodalom fejlesztését szolgálta. Ennek érdekében adták ki 1789 és 1792 között a Mindenes Gyűjtemény c. folyóiratot (1. ott). A társulás Péczeli vezetésével kéthetenként ülésezett, alapszabályai nem voltak. Tagjainak egy része csak pénzügyi támogató volt, de több író is volt köztük (Édes Gergely, Fábchich József, Fábián Julianna, Kis János, Mindszenty Sámuel, Illei János, Szekér Joákim Alajos, Gáti István, Perlaky Sámuel), cs Komjáthy Jenő (Szécsény, 1858. febr. 2. — Bp., 1895. jan. 26.) : költő. Selmecbányán, Besztercebányán és Pozsonyban járt középiskolába. 1885-ben Szenicre került polgári iskolai tanárnak, s itt élt csaknem egészen haláláig. Legtöbb versét is itt írta 1888—1894 között. F. m.: A homályból (1895). írod.: Lapkritikák és nyilatkozatok K. J.-ről (1909); Babits Mihály: Az irodalom halottjai (Nyugat, 1910); Horváth János: Tanulmányok (1956); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (1959). cs Kondé József Benedek (Pozsony, 1760. febr. 26. — Karva, 1831. márc. 5.): író, fordító, mecénás. Nagyszombatban tanult. — F. m.: Gazdaságbeli jegyzések (Pozsony, 1807). cs Konkoly-Thege Miklós (Pest, 1842. jan. 20. Bp., 1916. febr. 17.): szakíró, csillagász. Mint ógyallai földbirtokos parkjában csillagvizsgálót állíttatott fel. Tudományos megfigyeléseit hazai és külföldi folyóiratokba írt tanulmányokban közölte. A csillagvizsgáló ma állami támogatással működik. — F. m. : Az ógyallai csillagda leírása (Bp., 1874); Napfoltok megfigyelése az ógyallai csillagdában (1876); Mercur átvonulása a Nap előtt (1878); Jupiter és Mars physikájához (1879); Hullócsillagok megfigyelése (1884). cs Kopcsányi Pap Márton (Kopcsány, 1579 — Nagyszombat, 1638. júl. 28.): egyházi író. Ferences szerzetes volt, Pázmány Péter híve. Imádságoskönyveket és vallásos elmélkedéseket írt. — F. m. : A keresztyéni tökéletes életre intő tíz hétre rendeltetett nyolcvan elmélkedések (Nagyszombat, 1637). írod.: Kopcsányi Jánosné Schürz Erzsébet: K. M. (1934). cs Koroda Pál (Kisendréd, 1858. márc. 7. — Bp., 1933. aug. 13.): drámaíró. Léván és Pozsonyban járt gimnáziumba, később Garamújfalun gazdálkodott. Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő barátja volt. — F. m. : Költői elbeszélések (18T7) ; Líra (1898) ; A túlvilág komédiája (1876); Alkibiadesz (1884); Wesselényi (1907); Az ostrom (1891); Az udvarló (1893). cs Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. — Torino, 1894. márc. 20.) : politikus, publicista, szónok. 1816-tól 1819-ig az eperjesi ev. líceumKossuth kézírása ban tanult, amelynek falán tábla őrzi emlékét. Számos szónoklatot mondott az 1832-36os pozsonyi országgyűlésen, s kiadta a kézírással terjesztett Országgyűlési Tudósításokat. Az 1847—48-as, utolsó pozsonyi rendi országgyűlésen kifejtett működése, különösen 1848. márc. 3-i beszéde, kiindulópontja volt az első