Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Mossóczi Zakariás 86 togattak Pozsonyba is. Az említett helyek közül néhányban, elsősorban Kassán és Léván M. irodalmi előadásokkal is szerepelt. Kassán a Kazinczy Társaságnak, Léván pedig a Reviczky Társaságnak volt a vendége; az utóbbi egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. A gyakran látogatott Rozsnyóhoz egy fájdalmas kapcsolat is fűzte Móriczékat: az itteni temetőben nyugszik csecsemőkorban elhalt fiuk, Bandika. A tájainkhoz fűződő tartós és bensőséges kapcsolatnak értékes irodalmi gyümölcsei is lettek. A Harmatos rózsa, Az Isten háta mögött és a Jószerencsét c. regények élményanyagának nagy része az itteni környezetből származik, s ezeket a műveket — a Brusznón írt Kerek Ferkóhoz hasonlóan — a látogatásai, vendégeskedései idején Vashegyen, Rozsnyón, Jolsván és Zólyomban írta. Az irodalomtörténészek által „magyar Bovaryné"nak nevezett Az Isten háta mögött cselekménye Jolsván (a regényben: Ilosva) játszódik le, a „magyar Germinál"-nak nevezett Jószerencsét című regényé pedig Vashegyen; az utóbbi regény — néhány novellával együtt (Bányajárás, Bányászlányok) — a bányászok életéről is képet ad. Rozsnyói élményt dolgoz fel a Vass fiakkeros c. novella. A Janka révén megismert és megszeretett új környezet az említett műveken kívül még számos novellához nyújtott témaanyagot. Ezek egy részében (A vizit, Füsti fecskék, Nyolc tót lány stb.) és az 1916-ban írt négy árvái riportban (Jablonkai vásár, Csendélet az árvái gránicon, Árvácska és ínségecske, Űj világ Árvában) szlovák alakokat és környezetet ábrázol M. Gömöri és szlovák tárgyú írásaiból bő válogatást ad egy Szalatnai Rezső által összeállított kötet (Esti tűz mellett. Bratislava, 1957). M. a szlovák népre és környezetére mindig szeretettel és megbecsüléssel tekintett, nemzeti elfogultság nem található szlovák tárgyú írásaiban. Egy interjúban, melyet 1930-ban Štefan Letz szlovák újságíró készített vele, azt mondta, hogy felesége ébresztette fel benne „a szeretetet a hegyek és a szlovákok iránt". írod.: Szalatnai Rezső: M. Zs. Szlovákiában (Bratislava, 1943); Nagy Péter: M. Zs. (1953, 1963); Czine Mihály: M. Zs. útja a forradalmakig (1960); Vargha Kálmán: Adalékok M. Zs. csehszlovákiai útjaihoz és kapcsolataihoz (Irodalomtörténet, 1957/3); Turczel Lajos: M. Zs. és csehszlovákiai kapcsolatai (Irodalmi Szemle, 1979/6). tu Mossóczi Zakariás; Rohosnik (Mosóc, 1542. máj. 12. — Bécs, 1587. júl. 20.): egyházi író. Hosszú ideig Nyitrán és Trencsénben töltött be jelentős egyházi funkciókat. 1582-től nyitrai püspök volt. Telegdi Miklóssal együtt kiadta a magyar törvények gyűjteményét, az első Corpus Juris Hungaricit (Décréta, constitutiones et articuli..., Nagyszombat, 1584). írod.: Iványi Béla: M. Z. és a magyar Corpus Juris keletkezése (1926). tu Myskovszky Viktor (Bártfa, 1838. máj. 14. — Kassa, 1909. nov. 2.): művészettörténeti író. 1867-től Körmöcbányán, majd Kassán volt főreáliskolai tanár. A műemlékek ismertetése és népszerűsítése terén országos viszonylatban úttörő munkát végzett, melynek elismeréseképpen 1880-ban az MTA levelező tagjává választották. Érdeklődése elsősorban a mai Szlovákia területén található műemlékekre irányult. — F. m. : Bártfa középkori műemlékei (1879—80); Felsőmagyarországi műemlékek és régiségek (1888); Kassa város középkori és renaissance-stílű műemlékei (1895). tu