Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Majíhényi Flóra 80 y? y yy yyyyyyyyy???

?* č* s* MAGYAR M U S E U > t* M frfrfrfr fr fr frfr fr fr fr fr fr frfr< r* frt E L 5 Ö KÓTE T. 1788- es i 789esztendőben. •3 f) •3 «* >5 3 +3 >3 > •íl •3 •3 •3 •3 •3 43 •5» •3 •3 •3 PESTEN, TTATTNSK MÁTYÁS* IETÛJIVBI íl Ç iiMi!^ iiJ; iÂA^ & £££ dîà V A Magyar Museum címlapja és versek is jórészt az ő tollából származnak. Ezekért őt 1792-ben Sáros megye nemessége feljelentette, s távoznia kellett Kassáról, írod.: Németh László: Az én katedrám (1969); Kókay György: Batsányi a M. M. elődeiről és követőiről (Magyar Könyvszemle, 1963). cs Majthényi Flóra (Novák, 1837. júl. 28. — Bp., 1915. máj. 18.): költő. Az 1850-es években tűnt fel Flóra néven írt verseivel, egy ideig Tóth Kálmán költő felesége volt, majd külföldön élt, és nyugati lapokban közölte tárcáit. Költészete fájdalmas, pesszimista hangulatú. — F. m. : Flóra 50 költeménye (Pest, 1858); Flóra dalai (uo., 1860); Elégiák kis fiamhoz (uo., 1868); M. F. újabb költeményei (1877); Adorationes (spanyol nyelvű versek, Sevilla, 1890). cs Mártonffy Frigyes (Komárom, 1825 — Újpest, 1895. júl. 23.) : műfordító, író. Tanulmányait Pozsonyban végezte, s részt vett az ifjúság reformkori mozgalmaiban. A szabadságharc bukása után emigrált, 1860-ban tért haza, színész és szerkesztő lett. Több szépirodalmi lapnak volt munkatársa, főként külföldi regényeket fordított. — F. m. : Az erdei fűrészmalom (elbeszélés, 1890) ; Egy magyar mágnás leánya (1895); A puszta rémei (é. n.). Drámafordításait főként a kassai színházban játszották. cs Mednyánszky Alajos (Prekopa, 1784. ápr. 20. — Galgóc,. 1844. jún. 17.): író. Nyitrai főispán volt. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, később veszelei birtokán gazdálkodott. Történeti, régészeti és földrajzi tanulmányokat írt különböző lapokba, magyar és német nyelven. — F. m. : Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn (Pest, 1826) ; Elbeszélések, regék és legendák a magyar előkorból (uo., 1832). cs Mészáros Ignác (Felbár, 1729 — Buda, 1800. nov. 21.): író, műfordító. Csallóközi földbirtokos, iskoláit Pozsonyban és Győrött végezte. Német források alapján írta legnépszerűbb művét: Buda várának visszavételekor a keresztyének fogságába esett egy Kartigam nevű török kisasszonynak ritka és emlékezetes történeti (Pozsony, 1772). A regénybe szőtt szomorú énekeket országszerte énekelték. — F. m. : Montier asszonynak a maga leányával ... közlött tanulságos ... nagyon alkalmatos levelei (fordítás, uo., 1793); Minden esetekre elkészült magyar szekretarius... (levelezőkönyv, Pest, 1793). írod.: Wéber Antal: A magyar regény kezdetei (1959). cs Mészáros Imre (Muzsla, 1811. máj. 23. — Bécs, 1865. szept. 26.): egyházi író. Nagyszombatban végezte a teológiát, Nagykéren, Barton, Esztergomban volt pap, élete végén a bécsi Pazmeneum igazgatója. — F. m.: Szavalástan (Nagyszombat, 1840) ; A religio történetének rövid vázlata (Pest, 1850); Seneca bölcseletéről (uo., 1859). cs Mihalik Sándor (Kassa, 1900. febr. 16. - Bp., 1969): művészettörténész. 1939-ben a kassai