Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

területeire vonatkoznak vagy azt is érintik; c) a bizottság ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban az országos törvények, valamint a SZNT határozatai vagy azok az intézkedések, melyek a kisebbségeket vagy a kisebbség lakta területeket érintik. A bizottságot 11 magyar nemzetiségű képviselő és három másik magyar nemzetiségű tag (14), 5 ukrán (ruszin) képviselő és még egy ilyen nemzetiségű tag (6), valamint 13 szlovák nemzetiségű képviselő alkotta. Ez a szerv tehát nemcsak a kisebbségek képviselőiből állt. Ezzel egyidejűleg megszervezték a SZNT Elnökségének Nemzetiségi Titkárságát is. Ez a SZNT Elnökségének és a SZNT nemzetiségi bizottságának segítő szerveként jött létre, és a SZNT illetékes szerveivel együttműködve a következő feladatokkal volt megbízva: a) a SZNT kisebbségi bizottságának vagy a SZNT Elnökségének javaslatait szakmai és módszertani szempontból feldolgozni; b) előkészíteni a SZNT törvényeire és a SZNT vagy annak Elnöksége határozataira vonatkozó javaslatokat; c] figyelmeztetni a SZNT Elnökségét a törvények és határozatok kisebbségi területen való teljesítésének hiányosságaira; d] előkészíteni az anyagot a SZNT nemzetiségi bizottsága üléseire. 1969. január l-e után, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának megalakításakor a nemzetiségekről sem feledkeztünk meg. A SZNT alelnöke, később pedig a munkaügyi és népjóléti miniszter a magyar kisebbség soraiból került ki. A Cseh Szocialista Köztársaságban a Cseh Nemzeti Tanács mellett a Nemzeti Bizottságok Tanácsának ún. Kisebbségügyi Albizottsága jött létre. Ennek ellenére a kisebbségekről hozott, idézett alkotmánytörvény 5. cikkelyének teljesítése továbbra is nyílt kérdés maradt. Karel Pomaizl idézett cikkében helyesen bírálja a kisebbségi képviseletnek a SZNT képviseleti bizott72