Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

sága és a Cseh Nemzeti Tanács mellett megvalósult formáját. Ez a magyar kisebbséget aránylag kielégíti, de a többi kisebbség veszélyeztetve van, mert előfordulhat, hogy a jövőbeli választásokon egyetlen kisebbségi képviselőt sem, vagy legfeljebb egyet-kettőt választanak (kivéve a népes magyar kisebbséget). Azt javasolja, hogy automatikusan növeljék az egyes kisebbségek képviselőinek számát — például ötre. A kisebbségek államigazgatásban való részvételének később inkább a kisebbségi területek helyi szerveiben kellene összpontosulnia, ahol a kisebségek a többség áltál való leszavazását a speciálisan kisebbségi kérdésekben meg kellene tiltani. 1969 elején a kisebbségek helyzetének képviseletéről és a lehetséges kisebbségi „önrendelkezés" formáiról még sok volt a homályos elképzelés. Az volt a kérdés, mi legyen a kisebbségek kulturális szervezeteivel. A fő figyelem az állami-politikai képviseletre összpontosult. A tudományos körök különböző állásfoglalása szerint a kérdés megoldásában mérlegelni kellene a politikai (perszonális, exterritoriális) autonómia formáját is. Vélemények hangzottak el néhány autonóm közigazgatási járás megalakítása mellett is. A nemzetiségi (kisebbségi) viszonyok konszolidációja 1869 májusa után Ilyen volt a helyzet 1969 elején. Később, 1969 második felétől — a csehszlovákiai jobboldali-opportunista irányzat veresége után — minden fölvetődő kérdést a marxizmus—leninizmus elvei alapján oldottak meg. A formális-jogi kérdéseknek szentelt figyelemről, amely elhomályosította a csehszlovákiai kisebbségek 1948 utáni helyzete rendezésének lényegét, a CSKP és az állam a proletár internacionalizmus elveinek szellemében áttért a két nemzet és a nemzetiségek tényleges 73