Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

irányzat nagyrészt már csak a 25—50 év előtti időszak utóhangjaként nyilvánult meg. Igaz, ez bizonyos reagálásnak is tekinthető a nemzet néhány kérdésével, a nemzeti kategóriával, a szlovák nemzeti tényezőkkel, az áttelepültekkel szemben tanúsított tapintatlan eljárásra, amely nálunk 1948 után nyilvánult meg; reagálásnak tekinthető a Matica slovenská 1950-ben történt megszüntetése is. Ezek a „hazafiak" azonban leegyszerűsítve, régi fogalmakban és kategóriákban értelmezték a nemzetiségi kérdést, s a nyelv és kultúra jelentőségét csupán osztálytartalmától, a nemzet és nemzeti kategóriájának gazdasági-politikai és szocialista tartalmától elszakítva hangsúlyozták, és teljesen lebecsülték azokat a vívmányokat, melyeket a szlovák nemzet a szocializmus építésének időszakában ért el. 1968-ban nemzeti múltunknak nagymértékű és sokszor kritikátlan felidézését tapasztalhatjuk; bármit és bárkit a konkrét marxista elemzés figyelembevétele nélkül rehabilitáltak. Egyik szélsőség követi a másikat: a nemzet múltjának 1968 előtti bizonyos fokú lebecsüléséről a nemzeti múlttal és a nemzeti tényezőkkel szembeni teljesen kritikátlan és osztályszempontot nélkülöző állásfoglalásra, a munkásmozgalom, a kommunista párt, és a pártvezetők jelentőségének és nemzeti függetlenségünk biztosítására irányuló hozadékának semmibevételére tértünk át. Publikálni kezdték a letűnt múlt történelmi személyiségeinek nézeteit, melyek szerint „a nemzet nem más, mint vérrokonság" (Matičné čítanie, 1968/1], hogy „a vér tartja össze egy anya gyermekeit", hogy a nemzet ,,a vér hangja, amely a nyelv egységes jellegében nyilvánul meg". A nemzet ilyen meghatározásai reakciósak és marxizmusellenesek. A nacionalista demagógia Szlovákiában 1968 márciusában, a nemzetiségi kultűregyesületek föllépései és követelései kapcsán erősödött meg. A kultúregyesület tek, ellentétben a valósággal, a nemzetiségek képvise57