Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

A szlovák nemzet azt akarta elérni, hogy a szó tel­jes értelmében az „állami" nemzet helyzetébe kerüljön, a nemzetiségek azt, hogy az „államalkotónak" elis­mert nemzetiségi csoportok, közösségek helyzetébe jussanak. Miután a kultúregyesületek előálltak javas­lataikkal, a szlovák közvélemény és sajtó egy részének úgy tűnt (a cseh országrészekben sem fogadták pozi­tívan a lengyel kultúrszövetség föllépését), hogy az egyesületek javaslatai a szlovákok érdekei és a szlo­vákoknak az állam föderatív rendezésének ügyében kifejtett erőfeszítései ellen irányulnak. Elkezdődött a sovinizmussal való kölcsönös vádaskodás, a kultúr­egyesületek és ezek képviselői ellen irányuló támadás; a nemzetiségileg vegyes területeken a lakosság között csetepatékra, tüntetésekre, ablaktörésekre, a magyar és ukrán föliratok eltávolítására és hasonló ügyekre került sor. A Matica slovenská és a szlovák sajtó né­hány képviselője fő problémának azt tekintette, hogy milyen a szlovák lakosság helyzete a nemzetiségileg vegyes területeken, s ezzel kapcsolatban főleg a ma­gyar kisebbséget a szlovákok elnemzetlenítésével, il­letve azzal vádolták, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken a magyaroknak több joguk van. Ez az állapot gyakorlatilag 1968 szeptemberéig, ille­tőleg egészen 1969 áprilisáig állt fenn. Csak a CSKP KB 1969-es áprilisi és májusi plénuma és a CSKP új vezetősége gátolta meg az értelmetlen támadásokat. Az 1968 januárja utáni napok a CSSZSZK-ban rámu­hasonló gondolatokat tartalmaznak. A nemzeti képviselet szerve­ként az Ukrán Nemzeti Tanácsot szándékozták létrehozni, illetőleg felújítani. Hasonló törekvések figyelhetők meg a Lengyel Kultúr­szövetségben is, amely a Lengyel Nemzeti Bizottság megalapítá­sával számol. Az ukránok ezenkívül javasolták egy sajátságos uk­rán ifjúsági szervezet létrehozását is. Abban az időben, amikor az egységes ifjúsági szervezet (CSISZ) felbomlott, mind a három kisebbségi kultúregyesület a kisebbségi ifjúság körében kifejtett tevékenységre összpontosított. E kérdésről lásd Juraj Zvara és Ján Šindelka „A nemzeti kisebb­ségek és jogaik" c. cikkét, Rudé Právo, 1968. szept. 16. 4* 51

Next

/
Thumbnails
Contents