Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

tése. Ezek két tagozatból álló iskolák, külön tagozattal a többség tanulóinak a többség anyanyelvén, illetőleg a kisebbség tanulóinak a kisebbség anyanyelvén folyó tanításával. Emellett mindkét tanulócsoport kihasználja a komplexen kiépített iskola nyújtotta előnyöket. Az állam és a CSKP nemzetiségi politikái a a szlo vákiai nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatban Erről a kérdésről, amely — különben a politikai vonatkozásokon kívül — a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásának lényegét jelenti, tanulmányomban nem teszek külön említést; ez egy más szerző értekezésének tárgya. De legalább röviden érintenem kell, hogy a szlovák lakosság és a magyar, illetőleg az ukrán kisebbség közötti ökonómiai és szociális különbségek eltávolításában rendkívül komoly eredményeket értünk el 1970-ig. Szlovákia déli járásaiban megváltozott az életszínvonal. Jelentősen növekedett a lakosság gazdasági aktivitása, amely 1970-ben — az össz-szlovákiai átlaggal szemben — 38,2 % és 43,7 % között ingadozott. A mezőgazdasági termelésben néhány déli járás jelentősen megelőzte a többi járásokat: a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági terület piaci árutermelése olyan járásokban mint Dunajská Streda (Dunaszerdahely), Galanta (Galánta), Komárno (Komárom), Levice (Léva) stb. magasan meghaladja az össz-szlovákiai átlagot. Jelentős eredmények születtek a lakásalap modernizációjában és egyáltalán a déli járások lakásépítésében, az iskolák, kórházak, utak építésében, a lakosság képesítési rétegeződésében, a kultúrában és életformában. Tény azonban, hogy az iparosítás folyamatában léteznek még bizonyos gazdasági problémák, a nők alkalmazásával kapcsolatos nehézségek stb. Ezeket a problémákat az ötödik ötéves terv folya32