Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

mán fogjuk megoldani. A tizenkét nemzetiségileg ve­gyes járásban az ötéves terv folyamán több mint 40 ezer lakás (az össz-szlovákiai szám 22 %-a) épül fel Szlovákiában, ezenkívül új ipari központok keletkez­nek, illetve az eddigiek kibővülnek. Fejlesztik az is­kolák, bölcsődék, illetve kulturális létesítmények épí­tését is. Ez azt eredményezi, hogy a gazdasági és szociális különbségek még inkább kiegyenlítődnek. Jelentős szerepet játszik ebben az SZSZK kormá­nyának Nemzetiségi Tanácsa is. Ezt 1969. február 14-én a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevezte ki az SZSZK kormánya kisebbségi politikájá­nak tanácsadó, kezdeményező és koordinációs szerve­ként. A valóban tudományos kisebbségi politika meg­valósítása érdekében a Nemzetiségi Tanács léte elkerülhetetlen. Az 1960-as júliusi alkotmány hatása a csehszlovákiai nemzetisági kapcsolatokra Az 1960-as alkotmány, amely szocialista köztársa­sággá nyilvánította Csehszlovákiát, valamint az 1960— 1961-es területi-közigazgatási újjászervezés nagymér­tékben éreztette hatását a nemzetiségi kapcsolatokban is. Megszilárdult az állami centralizmus. Szlovákiában sor került a Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó szer­vének, a Megbízottak Testületének feloszlatására. A szlovákiai kerületi, járási és helyi nemzeti bizottsá­gok irányítását az állam kormánya vette át. Az SZNT, mint a szlovákok nemzeti-politikai szerve, kiesik az államigazgatás rendszeréből, s ezzel amolyan regio­nális szervként légüres térben függve formális képvi­seleti intézménnyé válik. Az alkotmány, az 1948-as alkotmánytól eltérően, amely a nemzeti kisebbségekről említést sem tett, ,,a magyar, lengyel és ukrán nemzetiségű polgárok" anyanyelv-használatának biztosításával is elsőként 3 Közös hazában 33

Next

/
Thumbnails
Contents