Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

lődésének törvényszerűségeiből indul ki. Emellett figyelembe veszi a termelésben kialakult emberek közötti viszonyokat, továbbá a szociológia, demográfia, statisztika és egyéb szaktudományok ismereteit, a természeti és földrajzi környezetet, az infrastrukturális hálózat fejlettségét, a szállítási és térbeni távolságokat és más társadalmi — politikai, szociális, nemzetiségi, kulturális — tényezőket. A termelőerők arányos elhelyezésével és a termelés racionális fejlesztésével arra törekszik, hogy minden vidéken elegendő munkaalkalom legyen biztosítva, hogy a lakosság olyan jövedelemforrásokkal rendelkezhessen, amelyek elősegítik a dolgozók életszínvonalának kiegyenlítődését. A gyors ütemű gazdasági növekedés ma már egy országban sem képzelhető el a fejlett és fejletlen vidékek között fennálló lényeges különbségek eltávolítása nélkül. A fejletlen és kevésbé fejlett területeken a lemaradás felszámolása leggyakrabban ipartelepítéssel, a más termelési ágak fejlesztésével, a közművesítés és a szolgáltatások tökéletesítésével, kulturális és tudományos intézmények kiépítésével történik. Az emberek gazdasági tevékenysége, éppúgy, mint minden emberi cselekedet időben és térben valósul meg. A területfejlesztés elméleti kérdéseinek megvilágítását nem azért magyarázzuk ezzel a sokat nem mondó kijelentéssel, mintha ezt a közgazdaságtan a rég- vagy közelmúltban tagadta volna, hanem inkább azért, mert a területi tényező fontosságáról az ökonómia sokáig nem akart tudomást szerezni, egyszerűen „eltekintett" fölötte. A területi tényező szerepével és jelentőségével érdembelileg csak a XIX. század végén és a XX. század elején kezdtek foglalkozni

1. A termelőerők fejlődése során a területfejlesztés elmélete is további változásokon ment keresztül. 1Az első jelentős lépéseket J. H. Thiinan tevékenysége jelentette, majd később A. Weber, P. Palander, A. Lösch, F. Perroux. W. Isard stb. tevékenységei. 242