Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

A területi probléma a történelmi fejlődés során, a területek differenciálódása következtében keletkezik. A terület olyan, mint az élő organizmus, állandó mozgásban van, fejlődik, vagy pedig visszaesik a fejlődése. A világ csaknem minden országában találhatók fejlett vagy túlfejlett, elmaradott vagy kevésbé fejlett területrészek. Az egyenlőtlen fejlődés közös nevezője a helyi források alacsony fokú kihasználása és ennek következtében a lakosság gazdasági aktivitása, jövedelme, életszínvonala sem éri el a lehetséges optimumot. Már a terület bizonyos részének elhanyagolása is fékezően hat az egyes országok gazdasági fejlődésére. Ezért szükséges és indokolt a regionális aránytalanságok eltávolítása vagy legalább mérséklése. Az elmaradott vagy fejlett területek mindig valamelyik ország gazdaságának egy részét képezik. A területfejlesztés elmélete különösen az utóbbi években, mind a szocialista, mind a kapitalista országokban erőteljesen igyekszik feltárni a területi aránytalanságok okozóit és megteremteni az igazságos területfejlesztés előfeltételeit. 2. A területfejlesztés elméletének tárgya A termelőerők területi megoszlása, az egyes munkafolyamatok szétválása és szakosodása a fejlődés meghatározott fokán területi munkamegosztást jelent. A területi munkamegosztás a társadalmi munkamegosztás egyik formája, amely szorosan összefügg a termelési költségek csökkentésére irányuló törekvéssel. Kifejezésre juttatja és visszatükrözi a népgazdaság helyileg megoszlott és elkülönült újratermelési folyamatának gazdasági viszonyait, amelyek a szocialista állam egyes területeinek társadalmi, gazdasági, természeti stb. feltételeiből adódnak. A szocialista területfejlesztés elméletének tárgya a területi munkamegosztás törvényszerűségeinek vizs16* 243