Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

illeszkednek be gyorsabban, liarmonikusabban, hanem az emberi közösségbe is, a szocialista társadalomba. Középiskolai rendszerünk átalakulásban van. Bonyolítja ezt a vajúdó helyzetet az is, hogy volt idő, amikor már egész közelinek láttuk a középfokú oktatás általánossá tételét. Ennek a fejlődésnek tendenciájáról természetesen nem mondunk le, és a fent elmondottak értelmében törekednünk kell arra, hogy egyre többen végezzék el a középiskolát. Korunknak ezt az időszerű igényét azonban nyilván egyeztetni kell a népgazdaság teherbíró képességével és azzal is, hogy milyen áldozatot képes hozni ezért a társadalom legkisebb sejtje, a család. Persze a kérdés rendkívül bonyolult — ennek egyelőre pedagógiai vonatkozásai sem teljesen megoldottak. A megoldás érdekében fel kell mérni, milyen hatással van a családi környezet a gyermekre, milyen gazdasági, társadalmi és nemzetiségi tényezők állnak e kérdés hátterében? Mennyiben függ ma a gyermek tehetségének kibontakozása a családi körülményektől, és vajon e körülmények között van-e számottevő eltérés az egyes országrészekben? Melyek a népművelés és a pedagógiai propaganda sajátos feladatai e téren? Ezekre és még sok más kérdésre a választ nem lehet megadni holmi általános elméleti eszmefuttatással, ha nem akarunk a „tüneti kezelés" fokán megmaradni, hanem a diagnózis pontos ismeretének birtokában akarjuk megállapítani a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák prognózisát. * A magyar tanítási nyelvű alapiskolák személyi és anyagi ellátottsága néhány adatának az össz-szlová kiaival való egybevetése bizonyítja a csehszlovákiai magyar iskolaügy harmadvirágzásának az elmúlt két évtizedében a nemzetiségi iskola-politika helyességét. 234