Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról
tanulni (leszámítva a „divatos szakmákat"). Az elmúlt évek iskolafejlesztésének az egyes kerületekben, a szubjektív okokon kívül, a legnagyobb akadálya az volt, hogy a Dél-Szlovákiában levő ipar viszonylag kevesebb ipari jellegű szakközépiskolát igényelt. Az általános és a mezőgazdasági középiskolák hálózata ugyan bővebb a szlovákiai átlagnál, de ezek az iskolák, csekély vonzóerejük miatt, nem tudták kellőképpen fokozni az amúgy is gyengébb továbbtanulási érdeklődést 4 6. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ha bármennyire is alá kell rendelni a munkaerő-gazdálkodás ügyének a beiskolázás problémáját és ehhez igazítani az alapiskolákból a középiskolákba ill. az iparitanuló-iskolákba irányító, az űn. „merítési arányokat", az iskoláztatás nemcsak gazdasági probléma. A középfokú iskoláztatás kibővítésének szorgalmazását nem pusztán a korszerű termelés szabja meg, hanem a komplex társadalmi igény is. Arról van tehát szó, hogy nemcsak jobb munkaerőt, hanem tudatosabb, fejlettebb erkölcsű, műveltebb, jobb ízlésű, korszerűbben gondolkodó, fejlődőképesebb, szélesebb látókörű állampolgárokat igyekezzünk képezni, mert ezek nemcsak a változó termelésbe hozta az oktatás fejlesztésének a korábbiakban nem ismert személyi fel tételét. Az oktatás tervszerű, távliatl fejlesztése esetén ugyanis nem elegendő csupán az anyagi költségekkel és a pedagógus-szükséglettel számolni. Az iskolahálózat bővítésének, a beiskolázás fejlesztésének — a személyi és az anyagi feltételeken túlmenően — alapvető követelménye a megfelelő képességű, a szükséges tudással és tanulási vággyal rendelkező tanulók száma. A szakirodalmat ezek a kérdések az utóbbi 8—10 évben egyre többet foglalkoztatják. Erdész Tiborné és Timár János az UNESCO Nemzetközi Oktatástervezési Intézete számára készített tanulmányában a megfelelő képességű, szükséges tudással és tanulási vággyal rendelkező tanulók arányát „továbbtanulási potenciának" nevezi. (Accěs ä ľenseignement superieur. UNESCO, Paris, 1963.) 4 6 A mezőgazdasági szakközépiskolai tanulók 14,8 %-a jár Szlovákiában ilyen típusú, érettségit nyújtó magyar tanítási nyelvű iskolába annak ellenére, hogy a tervezett 100 férőhelyre csak 73 megfelelő (és érdeklődő) tanulót tudtak felvenni. 233
