Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról
szükséges a pedagógiai többletmunka, a nemzetiségi tanító lelkes tevékenysége. Ez nem csupán „pedagógiai idealizmus", hiszen a tanulmányi teljesítmények, a lemorzsolódás vagy a pályaválasztási orientáció sem pusztán szociológiai, hanem egyúttal pedagógiai és pszichológiai kategória is. Nyilvánvaló tehát, hogy céltudatos pedagógiai tevékenységgel befolyásolhatjuk az iskolai teljesítmények és a pályaválasztási döntések mögött meghúzódó motívumokat, ellensúlyozhatjuk a tanulók általában hátrányosabb szociális helyzetével magyarázható aspirációhiányt. 4 4 Főként akkor és ott eredményes ez a tevékenység, ahol egyszerre vették célba a tanulót (az értéktudat és a személyes perspektívák fejlesztésével) és szüleit, (az igényszínvonal serkentésével), mint például Šamorínban (Somorján), Komárnóban (Komáromban) és másutt. Ahol a tanári kar tudatosan vállalta az említett „ellensúlyozás" többletmunkáját, ott a tanulók továbbtanulási igénye nem sokkal maradt el az országos átlagtól. A magyarság műveltségi szintjének emelése és a tanulók továbbtanulási igényének javítása érdekében szükséges lesz területi ösztöndíjak kiírásával is elősegíteni a minél hamarabbi felzárkózást. Az eddigi próbálkozások, hogy csupán a társadalmi feladatoknak megfelelően egyenlítsük ki a középiskolákba beiskolázott tanulók számát, arra figyelmeztet, hogy a közép- és felsőoktatás csak olyan mértékben bővíthető — a színvonal csökkentése nélkül —, amilyen mértékben a tanulók továbbtanulására v a 1 J képességét és készségét az alap-, illetve a középiskolák pedagógiai munkájának 4 4 Az 1967/68-as iskolai évben pl. a magyar tanítási nyelvű általános középiskolákban 1224 tanuló érettségizett. Ebből 486, azaz 39,7 % jelentkezett egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, ami a szlovákiai átlaghoz viszonyítva 31,3 %-kal kevesebb. A jelentkezettek 63,3 %-át vették fel, ami ugyan 25,1 %-kal jobb az országos álagnál, de az érettségizettek és a továbbtanulók viszonylatában 24,9 %-kal rosszabb. Bővebben lásd: Szocialista Nevelés, 1968/69. évf. 1. szám, 11. oldal. 231
