Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

Például a műveltség szintje vagy az életszínvonal különbségei — mely nem a nominális bérben, hanem a családon belüli egy főre átszámított életszínvonalban jelentkezik — ma is nagymértékben befolyásolja ( hangsúlyozzuk, nem determinálja) a gyermekek tanulásának és továbbtanulásának szintjét és irányát. Ebből következik, hogy az ilyen családok a gyors megtérülés elvéből kiindulva, azokat az iskolatípusokat helyezik előtérbe, melyek elvégzése rövid időn belül viszonylag magas jövedelemhez juttatja gyermeküket. Az érdeklődés nem a magasabb fokú képesítés megszerzését, az egyetemen, főiskolán való továbbtanulást biztosító általános középiskolák iránt fokozódik, hanem a jobbik esetben is (ha tovább taníttatják a gyerekeket) a szakközépiskolák iránt. Ugyanakkor Dél-Szlovákia domináló mezőgazdasági jellegéből szinte törvényszerűen következett az ipari jellegű szakközépiskolák relatíve alacsonyabb száma. De a műszaki fejlődés előrehaladásával ennek az aránynak meg kell változnia. Ez az ellentmondás több vetületben is hatott a nevelésre. Növelte azt a feszültséget, amely pályaválasztásnál az egyéni érdek és a társadalmi szükség közt korunkban általánosan ugyan megvolt, de így a kívánatosnál jóval nagyobb mértékben jelentkezett. Hiszen sok szülői ház képviselte, esetenként felnagyította, és így néha akarva, néha akaratlanul is torzította ezt az ellentmondást. Az ifjúság is észlelte ezeket a jelenségeket, amelyek az ő tudatában csak többé-kevésbé adekváltan, de inkább hiányosan, torzán, leegyszerűsítve jelentkeztek és károsan befolyásolták tanulását, szorgalmát. Ezek a tényezők hatottak a pedagógusok közérzetére, munkaerkölcsére és hivatástudatára is. Egy-egy ilyen átmeneti jellegű feszültség táptalaja lehet a mi körülményeink között a nacionalizmusnak, hiszen ebben az esetben nemcsak „tudati maradványról" van szó. Hozzáértéssel kell vizsgálni ezt a kérdést és tudatosítani, hogy nem lehet a még meglevő társadalmi ellentéteket, a múlt valamennyi káros örökségét 222