Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

Az ábrából következtethető másik összevetést az összszlovákiai iskolahálózatot határoló két párhuzamos és a magyar tanítási nyelvű iskolahálózatot határoló két konvergens vonal jelöli. Persze meg kell jegyeznünk: minden mechanikus összevetés és olyan statisztika, mely egy-egy nemzet vagy nemzetiségi csoport történelmi és ökonómiai, demográfiai és szociológiai összefüggéseit kellőképpen nem tartja szem előtt, helytelen következtetésekhez vezethet, és az eredménye irreális. Ezt két példán szeretnénk bemutatni. Hazánkban a társadalmi osztályok és rétegek között nincsenek antagonisztikus ellentmondások, feloldhatatlan érdekellentétek, de bizonyos érdekellentétek és ellentmondások még vannak. Ezek természetesen nem közömbösek Dél-Szlovákia (ebben az esetben nem a tanítási nyelv az elsődleges szempont, hanem a művelődési vágy és az ezzel összefüggő pályaválasztás) közoktatásával szemben sem. A falusi tanulók kulturális-szociális hátrányaira gondolunk itt elsősorban, meg arra, hogy a családi műveltségi viszonyok hatása érvényesül a legerőteljesebben a gyermek tanulmányi előmenetelében. Persze nem elhanyagolhatók a család gazdasági, kulturális és pedagógiai viszonyai sem. A kérdés tehát így formálódik: melyek azok az általános, ugyan átmeneti jellegű, de meglevő társadalmi és gazdasági dél-szlovákiai specifikumok, amelyek közegében a nevelés folyik, és amelyek a gyermekekre egy bizonyos mértékben másként hatnak, mint Szlovákia északi járásaiban. Mely területen kell a pedagógiai propagandának, mint az eltéréseket kikompenzáló tényezőnek hatnia? .,Az 1959/60-as tanévben 6899 magyar tanuló, vagyis a magyar nemzetiségű tanulók 13 százaléka járt Jugoszláviában szerb— horvát tannyelvű tagozatba. Az 1961/62-es tanévben ez az arányszám 18,5 százalékra (9938 tanuló), egy évvel később 18,6 százalékra növekedett. Ekkor már 10 231 magyar nemzetiségű elemi iskolai tanuló járt szerb—horvát tannyelvű tagozatba." Rehák László: A kisebbségek Jugoszláviában (Novi Sad, 1967, Fórum) 287. old. 221