Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Mogorva csillag

Szövetkezetiek Hóra hó hull. Szénaboglya lapul. Juhok vallatják húzott oldalát. Lábuk közt egy csomó keseredett veréb vendégeli gazzal magát. Négy paraszt jön. Szövetkezetiek. Hangos adjistennel köszön be mind. Szedik a gazdáktól a juhokat, „összpontosítják" — Béla bá' szerint. Sílécen — Adj' isten! — köszönt rám a Vízálló. — Adj' isten, hé! — kiált egy vén nyárfa. Megismer, alá dőltem a nyáron dögfáradtan, az ebédet várva. Dobtam a kapámat a fenébe, úgy éreztem, már csak félig élek. Suhanok most át meg át a tájon, mint egy derűs hazajáró lélek. 11