Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)
Bevezető - A koloni élet társadalmi kerete
őriz meg. A régi kultúrák maradványainak leggazdagabb lelőhelyei a peremterületek. Ilyen egyirányú és egyértelmű periférikusságot a középeurópai életben azonban alig találunk. Az európai kultúr-civilizációs pTpt sokrétű és hullámú hatása ma már eléri a legrejtettebb zugot is. Ezért az egyirányú periférikusságot nem szabad összetévesztenünk az európai életben uralkodó többirányú periférikussággal. A két vagy több művelődési kör hatásában és érvényesülési harcában a peremvidék népi közössége fokozottabban érzi sajátos létének valóját. Ennek az érzésének kifejezést is talál. Hangsúlyozza ősies, sajátos művelődését és hagyományos szociális, közösségi magatartását. A reakció törvénye érvényesül itt az etnikai fennmaradás szolgálatában. Az idegen művelődések értékei elől azonban nem zárkózik el. Ellenkezőleg. Elsajátít minden művelődési értéket, amely életérdekét szolgálja. így két kultúrkör értékeiben megerősödve biztosíthatja sajátos közösségének fennmaradását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy átvesz minden idegen művelődési vagy szociális hatást. Sajátosan ősies, csökönyösen őrzött érzésvilágának és értelemvilágának öntörvényűsége és működési törvénye, közösségének életérdeke szabja meg, mit fogad el az idegen művelődések értékeiből és hatásából. Mindezért nem véletlen, hogy a magyar népi művelődésnek legmegóvottabb területeit éppen az egyetemes magyar művelődési tér szélein találjuk. így délen a szlavóniai magyarok, keleten a moldovai magyarok őrizték meg a legősiesebb magyar művelődést, magyar nyelvet és zenét. Az északi peremen pedig a nyitramelléki magyarság őrizte meg az ó-magyar nyelv legtöbb sajátosságát. Hasonlóképpen sok ősi, vagy legalább régi elemet és szerkezetet találunk a nyitramelléki magyar művelődés többi megnyilvánulásában is, így elsősorban a népzenében és a lakzi színjátékában is. Mindebből szükségszerűen következik, hogy a nyitramelléki magyar művelődési táj nagyon sok régi művelődési állományt és értékét azért őrzött meg, mert bennük az idegen etnikum felé hangsúlyozza sajátos közösségi különbözőségét, önmagában való létét anélkül, hogy emellett műveletlenebb vagy elmaradottabb volna, mint az egyetemes magyar művelődési táj bármelyik más területe; sőt sok értelemben szükségszerűen fejlettebb. Ha bizonyos elmaradottságot meg is kell állapítanunk, ez a szegénység, a földhiány és munkahiány következménye. A nyitramelléki magyarság őrzi ősies művelődését, de egyidejűleg életérdekének 21