Ki kicsoda Kassától-Prágáig?

Köszöntjük az olvasót

8 lexikona Prága, 1930; Nyitrai írók könyve Nyitra, 1935; Selmecbányaiak emlékkönyve Bp. 1936; Szlovenszkói magyar írók antológiája I-IV. kötet Nyitra, 1936; Reprezentačný lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi (Szlovcnszkói és Podkarpatszká Ruszi társadalmi lexikon) Pozsony, 1936; A visszatért Felvidék és Nógrád megye adattára Bp., 1939; A visszatért Felvidék adattára Bp., 1939; Felvidék városai Bp., 1939; Híres nyitraiak Nyitra, 1939; Érsekújvár megyei város Bp. 1939; Felvidék Bp., 1940; Scherer Lajos: A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története Losonc, 1940; A menekültek könyve Miskolc, 1940; Nyitra aranykönyve Nyitra, 1940; Nyitra-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Bp., 1940. Nyitrai fejfák Nyitra, 1940; Felvidéki mártírok és hősök emlékkönyve Bp, 1940; Szlovákiai magyar írók antológiája Bp., 1942; A szlovákiai magyarság élete 1914-1918. Bp., 1941; Emlékalbum A világháborúban, Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében részt vett bajtársaink. Bp., 1943-1944, s elrettentő példáink a Slovenska krv. (Szlovák vér) Bratislava, 1942. és a magyar családi neveket a fölismerhetetlenségig „reszlovakizáló" Slovenský biografický slovník [Szlovák életrajzi szótár] I-IV. (Uo., 1986-1990), mely névalakok e Matica köteteken kívül máshol nam találhatók, ezért a szakirodalomban visszakereshetetlenek. Adatgyűjtésünket nehezítette az a széles körben ismert tény, hogy a II. világháború után a megtorlás éveiben a szlovák soviniszták e lexikonok és évkönyvek alapján állították össze a „háborús bűnösök", a kitelepítendők, a deportálandók névsorait. Ennek emléke ma is riasztóan hatott, több embert arra indított, hogy elzárkózzék a lexikonunkban való szerepléstől. Hasonló félelem támadt a pártállam magyar tisztségviselőinek körében is, akik a megtorlástól tartva, többségükben nem kívántak szerepelni lexikonunkban. Néhány értelmiségi, művész, tudományos kutató, közéleti ember, előmenetelét féltve, nem merte ország-világ előtt megvallani magyarságát. Bármily furcsa, de akadtak olyan értelmiségiek is, akik nem kívánták nevüket adni egy olyan lexikonhoz, melyben népművészek, népgyógyászok, volt mozgalmi emberek és mai politikusok stb. szerepelnek. Voltak olyan művészek, értelmiségiek és közéleti emberek is, akik úgy gondolták, hogy ők már igazán elvárhatják, hogy a lexikon készítői, ha kíváncsiak rá, közreműködésük nélkül is kinyomozzák édesanyjuk leánykori nevét, születésük helyét stb. Sok gondot okoztak adatgyűjtő munkánkban azok a közéleti emberek is, akiknek naphosszat kellett magyaráznunk célkitűzéseinket, míg hajlandók voltak kitölteni kérdőívünket. Voltak persze olyanok is, akik a nagy társadalmi változások során máról holnapra elvesztették eddigi biztos egzisztenciájukat, megélhetési gondjaik támadtak, a legkisebb problémájuk sem az volt, hogy nevük bekerüljön egy lexikonba, holott eddigi tevékenységük erre mindenképpen érdemessé tette őket. Megint mások azért húzódoztak a lexikonunkban való szerepléstől, mert társadalmi-politikai karrierjüknek nagyon is kezdetén állottak, s úgy érezték, nem szereztek még elegendő „érdemet" ahhoz, hogy lexikonunkban szerepeljenek. Iskoláknál - ha a megkérdezett jelezte feltüntettük azt, ha magyar iskolába járt (1945-49: nem volt magyar nyelvű oktatás), ahol nincs jelölve a tannyelv, azt az iskolát általában szlovák nyelvűnek tekinthetjük. A munkahelyeket a környezetében használt néven közöltük. Az újságok-folyóiratok megjelenési helyét egy-egy cikkben nem jeleztük, mert a sajtómelléklet a megjelenési adatokat a lapok címének betűrendjében tartalmazza. Az egyesületi tagság említésekor a szakszervezeti tagság oly általános volt, hogy szószaporítás lett volna föltüntetni, hasonlóan a köznépnek szánt kitüntetésekhez. A címszó az, amit adatlapunkra írtak. A női nevek szinte mindegyikénél gondot jelentett, hogy az egyetlen biztosan azonosítható leánykori név helyett asszonynév - változatai - találhatók. Anya, feleség nevénél nyilvánvaló esetekben elhagytuk a családi neveket, pl.: Kiss Pál (költött név!) szülei Kiss Pál, Kiss Pálné. Felesége Kiss Pálné, hiszen az asszonynevek közlése ily esetben adattalan szószaporítás lenne. Az írói neveket akkor is közöltük a művek fölsorolása után, ha az a címszóbeli névvel azonos. A polgári név-írói név különbségét vagy azonosságát nem kutathattuk. A születési helyeknél föltüntettük az egykori közigazgatási beosztást 1919-ig és 1938-1945 a vármegyét, (akiknél ez olvasható, azok magyar állampolgárnak születtek), 1919-38 és 1945-től