Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
Kassák Lajos ellen, mint dobálta meg sárral a proletriátus eme valóban nagy és művészi kifejezőjét, mert politikája elvált az övétől. Ezt csinálta Kodolányi János ellen, ezt rendezte más írók ellen is, szlovenszkóiak ellen is." 25 1 Elfogult ítéleteivel, negatív vagy pozitív előjelű értékelési túlzásaival gyakran olyan írókat is megbántott vagy elkedvetlenített-elriasztott, akiket a belső és külső reakció elleni harcban útitársnak tekinthetett volna (s később, a népfrontpolitika idején annak is tekintett). Érdekes, hogy ezek közül a megsértett és túlkritizált „útitársak" közül egyik sem riposztozott az övéhez hasonló vehemenciával. Szalatnai Rezső, akinek egyik érdekes és rokonszenves cikkét 25 2 Az Útban igazságtalanul ízekre szedte, ráolvasta ugyan Fábryra a szektás bűnöket, de a „puritán egyéniségében s képességeiben meghatározódott" kritikusi elhivatottságát feltétlenül elismerte. „A" kritikust kereső és invokáló Győry - akit Fábry alkalomadtán szintén ledorongolt - az irodalomnak és Fábrynak szétválásáról beszél, de fájdalmas rezignációval állapítja meg, hogy „ebben a szétválásban kétségtelnül az irodalom vesztett többet". 25 3 Fábry kritikájának elpolitizálódását, mércéjének esztétikai elbillenését nemcsak világnézeti türelmetlenség idézte elő, hanem az a szektás politikai és irodalompolitikai légkör is, amely a kommunista pártokban az akkori éles osztályharc következményeképp kialakult. Akkor, amikor a kommunista sajtó a szociáldemokráciát lépten-nyomon szociálfasizmusnak nevezte, amikor a „magyar proletárirodalom platformtervezete" 254 József Attilát is lefasisztázta (az ő jelentőségét és nagyságát viszont Fábry korán felismerte), 25 5 szinte természetesnek hatott az, hogy Fábry a magát proletárírónak tartó, de világnézetileg nem következetes Kodolányi Jánost a proletárirodalomból kiebrudalta, 20 6 a líraian érzelmes szovjetbarát cikket író „független" Szalatnait pedig azon a címen, hogy „aki a szocializmus érdekében virágszimbólumokkal kísérletezik, az szocialista nem lehet", irgalmatlanul ledorongolta. 25 7 A magyarországi írókról (Kassákról, Kodolányiról, Móriczról) írt szektás értékelésekben az odaátról jövő helytelen információk, „bujtogató sugalmazások" is jelentékenyen befolyásolták Fábryt. 25 8 Kritikai hangjának fokozatos eldurvulását 25 9 pedig jórészt azzal lehet megmagya96
