Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
IV.fejezet fjúsági mozgalmak
hiánya. „A Sarló nem mint alapszabályszerű szervezettséggel bíró alakulat jött létre - írja Kovács Endre. - Tagjai az értelmiség legjobb elemeiből verbuválódtak, minden toborzás nélkül, pusztán a szociális lelkiismeret szavát követve. S mint ilyen folyékony alakulatnál lenni szokott, a nézetek sem voltak egységesek; a néhány tagú vezetőség és a rokonszenvezők szélesebb köre között elég nagy volt a távolság. Hozzátartozott sok olyan jó szándékú kispolgárfiú is a mozgalomhoz, akit a Sarló kongresszusa figyelmeztetett első ízben arra, hogy ez a mozgalom már túllépett a polgári kereteken." 17 2 Ha a munkásmozgalomba beolvadt Sarló 1/: í előző útjáról, szabad mozgalmi szakaszáról mérleget készítünk, először azt a széles körű és átható demokratikus hatást kell számba vennünk, amelyet a Sarló a kisebbségi ifjúságra és társadalomra tett. Azt a demokratikus élet- és közgondolkodási formát, amelyet a húszas évek végétől kezdve az egész magyar nyelvterületen „felvidéki szellem" néven ismertek, 17 4 jórészt az új helyzetben bátran tájékozódó és a cseh társadalom belső demokratizmusát is élményszerűen asszimiláló sarlós nemzedék alapozta meg, a hierarchikus jellegű régi magyar közgondolkodás itteni folytonosságát széles társadalmi hatállyal ő törte meg. „A hagyományos burzsoá szemlélettel határozottan szakító Sarló éveken át a haladó fiatalság lelkes helyeslésének és a konzervatív erők makacs gyűlöletének középpontjában állott. Volt idő, amikor maga a Sarló kifejezés egyet jelentett a csehszlovákiai magyarság jobbik énjével, lelkiismeretével" - állapítja meg Kovács Endre. 17 5 És ami rendkívül jelentős: a Sarló demokratikus hatása nem korlátozódott az itteni magyar ifjúságra és társadalomra, de a határokon átcsapva az egész magyar nyelvterületen érvényesült 17 6 - sőt a más nyelvű csehszlovákiai baloldali ifjúsági mozgalmakban is érezhetővé vált. 17 7 Ami a Sarló konkrét munkaterveit, feladatvállalásait illeti, ezek a realizmusnak és romantikának különös keveredését mutatják. Ez a lelkes ifjú gárda a társadalmi és történelmi helyzet elemzésében, a kisebbségi magyarság problémáinak feltárásában nemegyszer ritka éleslátásról és realitásérzékről tett tanúságot, de a maga erejét, nemzedéki teherbírását - a kisebbségi messianizmus felfokozott küldetéstudatától hajtva - mindig túlbecsül75