Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés
a szlovákság olvasási színvonalát, ahol pedig a könyvtárak száma majdnem ötszörösét teszi a magyarnak." 11 9 A kommunista szellemű tömegkultúra művelői és terjesztői a munkásotthonok voltak. Ezek a kul túrtevékenységhez szükséges műsoranyagokat (szavalásra alkalmas vagy kórusra feldolgozott verseket, színpadi jeleneteket, színdarabokat stb.) és instrukciókat a kommunista sajtóból merítettek. A Kassai Munkás már a húszas évek elején nagy gondot fordított az ilyen anyagok és útmutatások folyamatos közlésére és a munkáskultúra eszményeinek kialakítására. 1920-ban a proletkult nemzetközi felhívása nyomán - melyet a Kassai Munkás is közölt 12 0 megalakult a proletkult kassai helyi szervezete, amelyet nemsokára a pozsonyi, eperjesi, munkácsi stb. szervezetek megalakulása követett. A húszas években a legintenzívebb és a szektás hibáktól mentes kulturális tevékenység a kassai szervezetben bontakozott ki, amelynek irányítói és mozgatói a Kassai Munkásban működő kommunista emigránsok. Hidas Antal, Kassai Géza, Mácza János és Szántó Judit voltak. „Mesedélutánok, műsoros esték, színdarabok, analfabéta- és eszperantó tanfolyamok, természettudományos és irodalmi előadások, sportversenyek és kirándulások jelezték egyre táguló munkaterületüket." 12 1 A szavalóestek, szavalókórusok és a színpadi vegyes műsorok programjában igen gyakran szerepeltek a szovjet és cseh proletárköltészetből és drámairodalomból átültetett versek, drámák és drámarészletek. 12 2 Az osztályharcos magyar munkáskultúra Kassán kívül főképpen Léván és Pozsonyban bontakozott ki. „Súlyos harcnak a szellemi fegyverei köszörülődnek a lévai munkásotthonban — írja Az Útban a Sarló vezérkarának egyik tagja, Peéry Rezső. — Háber Zoltán kultúrcsoportja, mozgókórusa, munkásszínpadja dolgozik ott. Végignéztük egy próbájukat, ami tudomásunkra hozta, hogy itt az idő Szlovenszkón, amikor gyakorlatilag is beszélhetünk az osztályharcos munkáskultúráról. A lévai példa azt mutatja, hogy ez a kultúra önállóan él, fejlődik, erősödik, s erős kapcsolatban van az ottani munkásosztály életével és küzdelmeivel." 12 3 A Párizst járt lévai szabósegéd és munkásíró, Háber Zoltán, a munkásszínjátszásnak műkedvelői szinten felülemelkedő szakértőjé és szervezője volt; 62