Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés
is; ezek azokban a szlovákiai és kárpátaljai városokban alakultak meg, amelyekből, vagy amelyeknek környékéről az egyetemi hallgatók regrutálódtak. 8 8 1927-ben az egyesületek elnevezésének, • illetve rövidítésének kérdésében érdekes vita alakult ki. A zsidó egyetemistákra való tekintettel többen azt javasolták, hogy az elnevezésből a „keresztény" szót (s ennek megfelelően a rövidítésből is az első „K" betűt) hagyják ki. A három egyetemi város egyesületei közül a névmódosítást csak a névadó prágaiak hajtották végre, pedig ők a vitában jóhiszeműen azzal érveltek, hogy a „keresztény" szót - az YMCA mozgalom mintájára - nem felekezeti, hanem etikai értelemben használták. 8 9 A vidéki egyesületek zöme az eredeti elnevezés mellett döntött, és MAKK maradt vagy MAKK-ká lett. A MAKK-okban tömörült egyetemi hallgatóság 1926 szeptemberében élénk érdeklődés mellett tartotta meg első országos kongresszusát Léván. A kongresszuson elhatározták a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének (CSMASZ) megalapítását. A CSMASZ az érdekvédelmi szervezkedés csúcsszerve volt, és tagegyesületként a MAKK-ok és a Corvinia tartoztak bele. A szövetkezett ellenzéki pártok - amelyek a kisebbségi élet egész vonalán vezető szerepre törtek - az egyetemi fiatalság szervezkedését gyorsan „felkarolták", és egy fontos vonatkozásban —• a diákmenza ügyében - ki is sajátították. „Az idegenben idegen nyelven tanuló főiskolások elkallódásának megakadályozása szükségessé tette azok anyagi támogatását, az ellátásukról való gondoskodást - írja Sziklay Ferenc. - így alakult a két politikai párt kezdeményezéséből egy ún. Társadalmi Nagybizottság, 9 0 mely a kisebbségi társadalom áldozatkészségének fenntartásával és fejlesztésével igyekezett a jobbára szegény főiskolai hallgatók élelmezését biztosítani." 9 1 El kell ismerni, hogy azok a diáksegély-akciók, amelyeket a Társadalmi Nagybizottság a húszas évek végén a menza érdekében indított, impozáns sikerrel jártak. 1927-ben több mint 45 000 korona gyűlt össze, 1928-ban pedig 150 000 korona lett a Prágai Magyar Hírlap 9 2 által irányított gyűjtőakció eredménye. Az összegyűlt összegekből először a prágai, majd a brünni és a pozsonyi menzát alapították meg, azonkívül mindhárom 4 49
