Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés

rendszer iskolapolitikája is kezükre játszott. Az államfordulat előtt a magyarlakta vidékek uralkodó iskolatípusa a korsze­rűtlen felekezeti iskola volt; az anyagilag jobban ellátott és job­ban felszerelt állami iskolák létesítését jóformán csak a nem­zetiségi vidékeken - a magyarosítás nyílt tendenciájával ­szorgalmazták. Az új impérium a magyar vidékeken nagyrészt meghagyta az elavult felekezeti iskolákat, és az újonnan léte­sített s szinte kivétel nélkül szlovák vagy cseh 6 9 nyelvű állami iskolákat - köztük a kitűnően ellátott jubileumi iskolákat 7 0 ­az asszimiláció céljaira is felhasználta. „Az 1930/31. iskolai évre jellemző, hogy a szlovákiai állami, községi és kincstári elemi iskoláknak csak 9,5 %-a, a felekezeti iskoláknak viszont 24 %-a és a magán elemi iskoláknak 18,1 %-a magyar." 7 1 A kisebbségellenes iskolapolitika célkitűzéseit társadalmi vo­nalon a Slovenská liga segítette elő. Ennek a hangsúlyozottan nacionalista és az államhatalom által erkölcsileg és anyagilag bőkezűen támogatott egyesületnek fő törekvése Dél-Szlovákia fokozatos elszlovákosítása volt. A színmagyar községekben a szlovák nyelvű iskolák egész sorát szervezte meg azzal a mód­szerrel, hogy a szlovák iskola kérvényezésére - nagyfokú pro­paganda kifejtésével és főképp anyagi előnyök (tanszerek, ruha­nemű és étkeztetés) nyújtásának kecsegtetésével - számos ma­gyar családot is rávett; a kérvényezők kellő száma alapján az iskolai hatóságok aztán a szlovák nyelvű iskolát gyorsan létre­hozták. Ez a manőverezés, taktikus összejátszás nemegyszer a magyar iskola megszüntetésére is irányult. Ilyen esetet leple­zett le például Az Út egyik cikke. A cikkben - melyet „egy csapi munkáslevelező" írt - többek között a következőket olvashatjuk: „Ugyanakkor, amikor egy színmagyar községben lerakják a szlovák iskola alapkövét, Ku­hárik tanfelügyelő szigorú parancsot küld a községnek, hogy 1931. június 30-án a magyar állami iskolát beszünteti, mert a község az állam helyett nem fizeti a lakbért... Nem csoda, ha a magyar iskola beszüntetése hírére a szülők több mint négy­százan memorandumot írtak alá, melyben tiltakoznak az iskola beszüntetése ellen, s követelik Kuhárik tanfelügyelőnek mint az ügy kezdeményezőjének az elhelyezését. Ezen memorandumot a szülők küldöttsége az alapkő letételén szerette volna átadni 42

Next

/
Thumbnails
Contents