Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés
rendszer iskolapolitikája is kezükre játszott. Az államfordulat előtt a magyarlakta vidékek uralkodó iskolatípusa a korszerűtlen felekezeti iskola volt; az anyagilag jobban ellátott és jobban felszerelt állami iskolák létesítését jóformán csak a nemzetiségi vidékeken - a magyarosítás nyílt tendenciájával szorgalmazták. Az új impérium a magyar vidékeken nagyrészt meghagyta az elavult felekezeti iskolákat, és az újonnan létesített s szinte kivétel nélkül szlovák vagy cseh 6 9 nyelvű állami iskolákat - köztük a kitűnően ellátott jubileumi iskolákat 7 0 az asszimiláció céljaira is felhasználta. „Az 1930/31. iskolai évre jellemző, hogy a szlovákiai állami, községi és kincstári elemi iskoláknak csak 9,5 %-a, a felekezeti iskoláknak viszont 24 %-a és a magán elemi iskoláknak 18,1 %-a magyar." 7 1 A kisebbségellenes iskolapolitika célkitűzéseit társadalmi vonalon a Slovenská liga segítette elő. Ennek a hangsúlyozottan nacionalista és az államhatalom által erkölcsileg és anyagilag bőkezűen támogatott egyesületnek fő törekvése Dél-Szlovákia fokozatos elszlovákosítása volt. A színmagyar községekben a szlovák nyelvű iskolák egész sorát szervezte meg azzal a módszerrel, hogy a szlovák iskola kérvényezésére - nagyfokú propaganda kifejtésével és főképp anyagi előnyök (tanszerek, ruhanemű és étkeztetés) nyújtásának kecsegtetésével - számos magyar családot is rávett; a kérvényezők kellő száma alapján az iskolai hatóságok aztán a szlovák nyelvű iskolát gyorsan létrehozták. Ez a manőverezés, taktikus összejátszás nemegyszer a magyar iskola megszüntetésére is irányult. Ilyen esetet leplezett le például Az Út egyik cikke. A cikkben - melyet „egy csapi munkáslevelező" írt - többek között a következőket olvashatjuk: „Ugyanakkor, amikor egy színmagyar községben lerakják a szlovák iskola alapkövét, Kuhárik tanfelügyelő szigorú parancsot küld a községnek, hogy 1931. június 30-án a magyar állami iskolát beszünteti, mert a község az állam helyett nem fizeti a lakbért... Nem csoda, ha a magyar iskola beszüntetése hírére a szülők több mint négyszázan memorandumot írtak alá, melyben tiltakoznak az iskola beszüntetése ellen, s követelik Kuhárik tanfelügyelőnek mint az ügy kezdeményezőjének az elhelyezését. Ezen memorandumot a szülők küldöttsége az alapkő letételén szerette volna átadni 42