Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
Iványéknak az az aktivista gesztusa, amellyel a pártjuk számára egyébként is akceptábilis agrárvámot megszavazták, a magyar kommunista sajtóban a támadások pergőtüzét váltotta ki. Az agrárvám az élelmiszerek nagyarányú feldrágulásával fenyegetett, ezért a vámtörvényi javaslat ellen nemcsak a kommunista, hanem a szociáldemokrata törvényhozók is hevesen felléptek, és - mint egy polgári beállítottságú kommentátor megrovóan írja - „a parlamenti obstrukción kívül az utcát is véres tüntetésekre izgatták az úri koalíció ellen". 6 3 III. Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) nemzetiségi politikájában a húszas évek folyamán még komoly zavarokat és ellentmondásokat okozott a szlovák kérdés helytelen felfogása és kezelése. 1924 végéig a párt is az egységes csehszlovák nemzet koncepcióját vallotta (persze nem azon az alapon, mint az uralkodó cseh burzsoázia), és a nemzetiségi kérdést nagyrészt szociális vonatkozásaira (a szlovákiai terület súlyos gazdasági elmaradottságának tényeire) redukálta. Ez a hibás álláspont és magatartás szervezeti téren is megmutatkozott: 1922 elejétől 1930 elejéig a párt szervezeti apparátusában nem volt olyan szlovákiai szerv, amelynek hatásköre egész Szlovákiára kiterjedt volna. 6 4 A CSKP nemzetiségi politikájának lenini megalapozására a szlovák nép önálló és államalkotó nemzeti létének elismerése formájában - az 1924-ben tartott II. pártkongresszuson került sor. A II. kongresszustól kezdve a párt nemzetiségi politikájának alapvető tételévé a nemzetek önrendelkezési jogának lenini elve vált. Ezt az elvet a párt egyre következetesebben hirdette, és a köztársaság többi nemzetiségére is kiterjesztette. Az 1931 márciusában tartott VI. pártkongresszus a nemzetiségi kérdés viszonylatában azt a jelszót tűzte ki, hogy a köztársaság minden népét önrendelkezsési jog illeti meg (beleértve az államtól való elszakadás jogát is), de az önrendelkezési jog érvényesíthetősége csak a proletárforradalom győzelme után valósul meg, és akkor is magában foglalja a köztársaság népei további együttélésének lehetőségét. A CSKP nemzetiségi politikájában a helyes elvi megalapozás után is maradt egy fogyatékosság: a szlovákiai kérdés részletes és konkrét kidolgozottságának hiánya. Ennek a hiánynak ki37
