Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
küszöbölésére aztán 1937 májusában, a besztercebányai összszlovákiai konferencián került sor. Az a dokumentum, amelyet Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felvirágoztatásának terve címen a besztercebányai össz-szlovákiai konferencián terjesztettek elő és tárgyaltak meg, jelentős határkőnek számít abban a harcban, amelyet a CSKP a szlovákok és a Szlovákiában élő kisebbségek egyenjogúsításáért vívott. „A Szlovákiában élő népek gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emelésénél elsősorban azt a különbséget kell megszüntetni, amely az elmaradottabb Szlovákia és a fejlettebb cseh országrészek között van - hangsúlyozza a nagy fontosságú tervezet. Arra van szükség, hogy a köztársaság alkotmányának demokratikus szelleme Szlovákia viszonylatában is érvényre jusson, minden igazságtalan egyenlőtlenség kiküszöbölődjön, és a szlovákiai nemzetek és a cseh nemzet közötti kapcsolat olyan mértékben megerősödjön, hogy ezáltal a nép ellenállóképessége a demokráciának és a köztársaságnak a fasizmus elleni védelmében intenzívebbé váljon." 6 5 A CSKP nemzetiségi politikáját a tipikus kisebbségnek számító csehszlovákiai magyarság viszonylatában kezdettől fogva nagyobb következetesség jellemezte, noha a pártot polgári részről azzal is megvádolták, hogy nemzetiségi politikájával tápot ad a magyar irredentizmusnak. Bohumír Šmeral abban a kijelentésében, amelyet az 1921 júniusában megrendezett kassai kerületi pártkonferencián a magyar párttagokhoz intézett, erre a rafinált vádra is célzott: „Csehország proletariátusának tömegeit olyan irányban kell felvilágosítanunk, hogy képesek legyenek a tett szolidaritásával segítségetekre sietni, ha súlyos gazdasági öszszeütközésbe kerültök, és ha a munkásság letörésére az államhatalmat akarnák felhasználni azzal a hazug ürüggyel, hogy nemzeti, vagy ahogy az urak nálunk mondják, »államellenes akcióról« van szó. Mi, cseh kommunisták kötelezzük magunkat, hogy a magyar ajkú lakosság nemzeti jogainak is őrzői leszünk. Tudjuk, hogy ha mi teljes mértékben teljesítjük ezt a kötelességünket, csak akkor lesznek képesek a magyar elvtársak arra, hogy harcoljanak saját burzsoáziájuk nacionalista demagógiája ellen." 6 6 A párt által folytatott következetes szociális harc és a lenini 38
