Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
beribb voltát felismerték, az aktivistáknak döntő részük volt. Az aktivista sajtó viszont ott vetette el a sulykot, hogy a magyarországi kedvezőtlen társadalmi helyzet hatásos kiszínezésével, éles exponálásával szembeállította az ideálissá szépített csehszlovákiai demokráciát. Fábry Zoltán egy cikkében „undorral" határolta el magát az ilyen eljárástól, melyben a „kormányemigránsok" számára a Magyarország-ellenes kritika „csak árucikk és jó alkalom, hogy ne kelljen meglátni a demokrácia, az új haza modernebb kiadású, de ugyancsak eredményes és ugyancsak törvényes »kilengéseit«". 5 7 Hasonló keménységgel leplezi le az aktivisták-emigránsok részrehajlását Az Útnak egy másik (szerkesztőségi) cikke, melyet valószínűleg szintén Fábry írt: „Mi nagyon jól tudjuk, hogy a magyar földmunkásnak, a magyar kisgazdának az államfordulat nem adott földet, a magyar munkásnak elvette a kenyerét, a magyar hivatalnokokat, tisztviselőket kiüldözte állásából, és a munkásmozgalom üldözésében a magyar mágnások uralma méltó utódjának bizonyult. Mi nagyon jól tudjuk, hogy mindazok, akik az itteni magyarokkal azt szeretnék elhitetni, hogy itten jobban megy a soruk, mint Magyarországon, azt határozott cél érdekében csinálják." 5 8 Ezek az ellentmondások és következetlenségek az aktivizmus hitelét nagymértékben lerontották, s tömeghatását meggyöngítették. Az aktivizmus hitel- és pozícióvesztése főképp a kistőkéskistermelő (paraszt- és kisiparos-) rétegek körében volt érzékeny, s ez azért volt különösképpen előnytelen, mert ezek a tradicionális gondolkodású rétegek tartósan és nagyrészt a nacionalista ellenzék politikai és kulturális hatása alá kerültek. Ennél a negatív hatásnál pedig az a szellem, amelyet az aktivizmus s főképp annak szociáldemokrata árnyalata képviselt, összehasonlíthatatlanul korszerűbb, progresszívabb volt. A népművelés, tömegkultúra terén az aktivizmus szociáldemokrata árnyalatát nagyfokú aktivitás jellemezte. A szociáldemokrata munkásakadémiák a magyar lakosság körében elterjedtek és népszerűek voltak, és tevékenységükbe számos haladó magyar értelmiségi bekapcsolódott. Az aktivizmus szociáldemokrata árnyalatához álltak közel a szabadkőművesek is, akik sok hasznos kulturális kezdeményezést és akciót hathatósan tá34
