Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
mogattak, ismert kultúregyesületek (a pozsonyi Uránia és a kassai Renaissance) működésére irányító befolyást gyakoroltak, és egyebek közt a sarlósok mecénásai is voltak. A szolgálatában álló magyar aktivizmus számára a csehszlovák kormány bőkezűen dotált sajtót tartott fenn, 5 9 de az önálló magyar aktivista pártok létrehozását nem szorgalmazta túlságosan. A Magyar-Német Szociáldemokrata Párt, amely az 1920. évi választásokon önálló listával indult, és 108 546 szavazattal négy mandátumot szerzett, nem tekinthető aktivista vállalkozásnak, mert egyrészt a választások előtt még nem volt biztos, hogy a szociáldemokrácia a polgári pártokkal kormánykoalícióra lép, másrészt a kommunista párt akkor még a szociáldemokrata pártból nem vált ki. A Magyar-Német Szociáldemokrata Pártnak a magyar vidékeken már a választások idején kommunista jellegű bázisai voltak, és 1921 májusában szervezeteinek nagyobb része a megalakult CSKP-hoz csatlakozott. Önálló magyar aktivista párt a későbbi választási időszakokban nem szerepelt, de az 1935. évi választásokon a szociáldemokrata párt és az agrárpárt kebelén belül egy-egy magyar képviselőt is bevittek a parlamentbe. 6 0 A kisebbségi magyarság társadalmi alapzatában a polgári éra idején a kispolgári rétegek döntő súlyt képviseltek. Ezeknek a nemzeti érzésű kispolgári tömegeknek demokratizálódásában és gazdasági érvényesülésében feltehetően jelentős fordulat állott volna be, ha Szent-Ivány József aktivista kísérletei megvalósulnak. Erről a lehetőségről - amely a keresztényszocialista párt teljesen retrográd szellemével szemben a szervezett és nemzeti szempontból intranzigens magyar polgári demokrácia megvalósulását hozhatta volna magával - a haladó magyar publicisztika így írt: „A szlovenszkói magyarság polgári tömegei és a velük tartó nem osztálytudatos dolgozó rétegek lassan felütötték fejüket abból a hullámvölgyből, amelybe a passzivitás és a sérelem politikája kergette őket. Kezdték belátni, hogy reálisan föl kell mérni a jövő lehetőségeit, és kiszabni az élet útját. Szent-Ivány József képviselő új pártzászlót bontott, s nemsokára alatta ellenzéki reálpolitikával hirdette a magyarság olyan politikai taktikáját a köztársaságban, mint amilyen révén a németek mentek át aktivitásba. A demokrácia alapjára helyezke35
