Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
a demokratikus köztársaságban számára nyíló lehetőséget teljes mértékben kihasználja-e vagy sem". 5 3 A magyar aktivizmus megformálói és irányítói a magyarországi emigráció szociáldemokrata és polgári radikális csoportjából kerültek ki. 5 4 Ez a körülmény már önmagában is megmagyarázza az itteni aktivizmus szervilis jellegét. Azok az emigránsok, akiknek a csehszlovákiai magyar sajtó korszerűsítésében s az irodalmi élet és köztudat megteremtésében kiváló érdemeik vannak, a politikai életben fokról fokra elvesztették hitelüket. Ennek oka pedig az volt, hogy az őket befogadó és bőkezűen ellátó állammal szemben érzett hálájukban nem ismertek határt, korlátokat. Ezt nem menti az a körülmény sem, hogy hálaérzetük világnézeti szempontból is őszinte volt, mert a polgári demokratikus Csehszlovákiában mintegy megtestesítve látták politikai eszményeiket. Az aktivista emigránsokat világnézeti és kenyérkötöttségből adódó csehszlovák konformizmusuk az itteni magyar problémákkal szemben süketté tette. Azokat a sérelmeket és bajokat, amelyek mellett nem tudtak elsiklani, a régi magyar rendszernek meg a csehszlovákiai magyar ellenzéknek a rovására írták, vagy pedig a magyarországi szlovák kisebbség egyidejű helyzetével összehasonlítva jelentéktelennek minősítették. Ez a módszer jellemzi például azt a történelmi jellegű munkát, amelyet Magyar múlt és jelen címen 1928-ban két aktivista emigráns szerző adott ki. 5 5 Művüket a kommunista sajtóban támadták a legélesebben. 5 6 A magyar nyelvű kommunista sajtóban többször helytelenítették azt a torzítóan egyoldalú kritikát is, amellyel az aktivista sajtó a magyarországi rendszert ostorozta. Kétségtelen, hogy a polgári demokratikus Csehszlovákia társadalmi, politikai viszonyai jóval fejlettebbek voltak, mint a Horthy-Magyarországéi. A Horthy-Magyarország olyan tőkés állam volt, amelyben még a feudalizmus számtalan csökevénye élt, és az ellenforradalmi eszközökkel gyakorolt politikai hatalomban a burzsoázia a világi és egyházi arisztokráciával osztozott. Abban, hogy a csehszlovákiai magyar tömegek a két ország társadalmi viszonyai közti különbséget és az itteni dolgozók életének em3 33