Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
a viszony, s a csehszlovákiai német pártok egy része a különböző koalíciós kormányokban is részt vett. Az ellenzéki pártok vezetői azt az elégedetlenséget, amelyet mutatós, de eleve kilátástalan belpolitikai csatározásaikkal kritikusabb párthíveikben keltettek, a nemzetközi fórumokon szerzett sikerekkel szerették volna eloszlatni. Mint Szvatkó mondja: politikájukat már kezdettől „tudatosan más irányba fordították: a külföld tájékoztatása felé".'* 9 Hírhedt sérelmi politikájuknak ez volt a másik - őszinte - oldala. Belpolitikai viszonylatban a kisebbségi magyarság sérelmeinek nagy részét csak demagóg célzattal használták fel, s valójában az volt nekik fontos, hogy a sérelmek száma nőjön, sokasodjon. A gondosan számba vett és panaszokba, memorandumokba foglalt sérelmekkel indították aztán meg a magyar kormány revíziós politikáját támogató nemzetközi akcióikat, abban a reményben, hogy ezzel a történelmi Magyarország felújítását és a régi uralkodó osztályok hatalmának visszaállítását hathatósan elősegítik. E tendenciának megfelelően a legfőbb nemzetközi intézménybe, a Nemzetek Szövetségébe is többször nyújtottak be memorandumokat, 5 0 de ezek - egyrészt a kisebbségvédelmi eljárás hiányos szabályozása, másrészt a Beneš által képviselt polgári Csehszlovákia genfi tekintélye miatt - nem kerültek érdemleges tárgyalásra. Nagyobb sikereket értek el az olyan nemzetközi egyesületekben, amelyek a kisebbségek problémáinak is figyelmet szenteltek (az Interparlamentáris Unió, a Népszövetségi Ligák Uniója stb.). Ezekben a szervezetekben leginkább Szüllő Géza, az ellenzéki pártok legtapasztaltabb politikusa tevékenykedett, akit az ellenzéki sajtóban ennek folytán a csehszlovákiai magyarság tiszteletbeli nagyköveteként is szoktak emlegetni. Az úgynevezett Nemzetiségi Kongresszusban, amely a szervezett európai kisebbségek önálló nemzetközi szervezete volt, Szüllő Géza hosszabb ideig az egyik alelnöki tisztséget is betöltötte; a Nemzetiségi Kongresszus 1931-ben Die Nationalitäten in den Staaten Europas címen terjedelmes kötetet adott ki, amely a csehszlovákiai kisebbség helyzetéről is tájékoztatást nyújtott. Az ellenzéki pártok nemzetközi aktivitásának kétségtelenül megvolt az az eredménye, hogy a magyar kisebbség problémái 31
