Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
gon jellegű kései ifjúsági mozgalmak egyik hangadója, Baráth László például ezt írta: „Az ellenzéki pártok az államhatalommal szemben nem jelentenek posszibilis szervet, s minden akció, mely belőlük vagy az ő jóváhagyásukkal indul ki, a hatóságok ellenszenve miatt eleve halálra van ítélve." 4 5 Az elégedetlenkedők többször rámutattak arra is, hogy a csehszlovák hatóságok az ellenzéki pártok negativista magatartása miatt a magyar kisebbség ellen súlyosabb megszorításokat alkalmaznak, mint a németekkel szemben. A két kisebbséggel szemben alkalmazott politikai bánásmód eltérései persze nagyobbára a két országrész jogi életének fennmaradt különbségeiből adódtak: Szlovákiában számos olyan régi jogi szabályozást is életben hagytak (pl. az egyesületi jog szabályozását), amelyet a magyar uralkodó osztályok valamikor a magyarországi nemzetiségek elleni éllel formáltak meg; ezek most a magyar kisebbség helyzetében a történelemnek és az újsütetű csehszlovák nacionalizmusnak együttes visszaütéseként hatottak. Voltak azonban olyan diszkriminatív intézkedések is - például az 1918 óta kiadott magyarországi könyvek és sajtótermékek behozatali tilalma 4 6, vagy a Horthy-Magyarországon szerzett diplomák nosztrifikálásának betiltása 4' -, amelyeket a csehszlovák kormány csak a magyar kisebbség ellen érvényesített. Az ellenzéki pártok Központi Irodájának vezetője a példaként felhozott intézkedéseket a következőképpen kommentálta: „A németek szervezettebbek, számosabbak és befolyásosabbak nálunknál, és ezért nekik sok mindent megengednek, amit nekünk a legszigorúbb büntetések terhe alatt tiltanak el... Elgondolni is képtelenség, hogy mi történnék akkor, ha a kormány következetes lenne, és a berlini vagy a bécsi egyetem okleveleit a köztársaság területén ugyancsak értéktelen rongyoknak minősítené. Micsoda viharos felháborodás zúgna fel Hamburgtól Nagyszebenig és Rigától Klagenfurtig mindenütt, ahol csak németek élnek." 4 8 A cikkíró elhallgatta azt, hogy a szóban forgó s valóban sérelmes intézkedések életbe léptetését csehszlovák részről olyan körülmény fennforgásával indokolták - a Horthy-Magyarország által hivatalosan képviselt revizionizmussal -, amellyel az itteni magyar ellenzéki pártok azonosították magukat. Viszont Csehszlovákia és a weimari Németország (s Ausztria) között normálisabb volt 30
