Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

Egy másik cikkében Zapf azt írta, hogy „a Magyar Munkakö­zösséget a Magyar írás hinterlandjának nevezték sokan". (Ki­sebbségi kultúrpolitika. Magyar írás, I. évf., 9. sz.) A Magyar írás és a Magyar Munkaközösség szoros kapcsolatát, együttműködését mutatja az is, hogy a folyóirat szerkesztői és a Magyar Munkaközösség vezetői többször és több helyütt közös irodalmi esteket rendeztek, s a Magyar Munkaközösség program­adó manifesztumai, cikkei zömmel a Magyar írásban jelentek meg. 63 6 Szalatnai Rezső: Szlovenszkói magyar irodalmi folyóiratról. Ma­gyar Figyelő, I. évf., 1—2. sz., 162. 1. 63 7 Antal Sándor: Az új magyar szellemiség és a nemzeti gondolat. A Reggel, 1932. V. 20. 63 8 Barta Lajos: Magyar Írás — magyar tisztázódás. Új Szó, II. évf. 2. sz. 63 9 Az Út 1934. évi 2. számában az Útközben című rovatban közölt Ady— Wolker—Illyés című cikkben nevezték így a Magyar írást. 64 0 A Szentiváni Kúria intencióiról a harmadik összejövetelről szó­ló beszámoló a következő tájékoztatást adja: „1932. június 22— 23-án harmadszor ült össze Liptószentivánban a csehszlovákiai magyar írók szabad munkaközössége, az évenként egyszer ülése­ző Szentiváni Kúria... A tanácskozáson leszögezték, hogy az építő és teremtő kisebbségi munka keretei készen állnak, de ezután kell megfelelő értékes tartalommal megtölteni azokat. A Szentiváni Kúria egységesen állást foglalt a Magyar írás mel­lett ... A kongresszus résztvevői kimondották, hogy a Kúriában tömörülő írók a kisebbségi magyarság kollektívumát tekintik munkaterületnek, s ebben az összmagyarság kollektívumáért kí­vánnak dolgozni, mégpedig korszerű irányban, a kor- és világ­áramlatok figyelembevételével, s ezeknek a magyar kollektívum javára való átértékelésével tiszta szociális irányban. Kimondták, hogy a Kúria minden irodalmi és kulturális kérdésben a tiszta irodalmiság és a kriticizmus jegyében kíván állást fog­lalni." (A Szentiváni Kúria harmadik kongresszusa. Magyar írás, I. évf., 5. sz.) 64 1 A Martinovics apát és kortársai című hosszú tanulmány folyta­tásokban való közlése az I. évf. 6. sz.-ban kezdődött meg. 64 2 Z. L.: Kisebbségi kultúrpolitika. 64 3 A nevezettek cikkeiből közölt ide vonatkozó idézetek a könyv V. fejezetében, a Szentiváni Kúriáról szóló oldalakon találhatók meg. 64 4 Brogyányi Kálmán: A magyar reakció csatatere Szlovenszkón. Új Szó, II. évf., 7—8. sz. 64 3 A másik két főmunkatárs Győry Dezső és Sebesi Ernő volt. 64 6 Mécs nyilatkozata — mely a Kassai Újságban, a Sajó-Vidékben, 278

Next

/
Thumbnails
Contents