Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

a MAKK-okhoz hasonló érdekvédelmi egyesület volt, de régi nevét az általános szervezkedés stádiumában is megtartotta. 1926 és 1929 között a következő városokban alakultak MAKKok: Léva, Érsekújvár, Ipolyság, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Losonc, Eperjes, Komárom, Ungvár és Beregszász. Az YMCA az angol elnevezés: Young Man's Christian Association rövidítése. Az amerikai eredetű YMCA mozgalom az egész világon elterjedt, s a polgári Csehszlovákiában is népszerű volt. Többek között Losoncon is volt fiókja, amelynek egyik vezetője Simándy Pál volt. Valószínűleg az ő tollából íródott az az információs jellegű cikk, mely A Mi Lapunk 1930. évi 8. sz.-ban jelent meg A losonci YMCA ifjúsági munkája címmel. A cikk egyik része így hangzik: „Jézus neve nem hittani (dogmatikai) fogalom többé, és nemcsak az egyházak és felekezetek zászlaja. Jézus neve egyetemes emberi szimbólum lett. Jelenti az emberiesség, testvériesség és minden igaz erkölcsiség programját. Jézus személye mellett nemcsak a katolikus Papini tett tanúbizonyságot, hanem a szocialista Barbusse is,- a buddhista Gandhi is büszkén vallja magát Jézus tanítványának; Martin Buber és Max Brod, a zsidó szellemi megújhodás vezérei szintén Jézusban látják a prófétai szellem legtökéletesebb megtestesülését. Jézus neve tehát többé nem az a jelszó, ami szétválaszt, hanem az, ami egyesít. Egyesíti pedig az egész emberiséget egyetlen nagy testvéri közösségben." A prágai MAKK alapítói — akik egyúttal a Szent György Kör alapítói és vezetői is voltak, és e minőségükben A Mi Lapunkban élénk tevékenységet fejtettek ki — a jézusi tanításnak, illetve a „keresztény" szónak értelmezését valószínűleg ebből a cikkből merítették. A Társadalmi Nagybizottság megalakítását az 1927 szeptemberében tartott rimaszombati CSMASZ-kongresszuson határozták el. A megalakult intézmény vezetői Mrosschmid Géza keresztényszocialista és Törköly József magyar nemzeti párti szenátorok lettek, akik a rimaszombati kongresszuson is részt vettek. Grosschmid tata — ahogy csúfolkodva és hízelkedve is nevezték — a keresztényszocialista maradiság megtestesítője volt. A Szent-Ivány József bizalmasának számító Törköly a vezérével együtt mindaddig rokonszenvezett a sarlósokkal, amíg azok a munkásmozgalomhoz való csatlakozásukat ki nem nyilvánították. Balogh Edgár a Hét próba című könyvében többször is szól arról, hogy a sarlósok Szent-Iványék segítségét és védelmét folyamatosan igénybe vették, de Szent-Iványék a segítségnyújtás ellenértékeképpen sohasem kívánták tőlük a Magyar Nemzeti Párthoz való csatlakozást. A legortodoxabb keresztényszocialista pártemberek Baloghékat már a regösmozgalom idején óva intették, nehogy kapcsolatba kerüljenek a „becsehelt" Szent-Ivány val és kompániájával. 203