Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
I. fejezet A kisebbségi helyzet kialakulásának és fejlődésének determinátságai
déglátó néphez és államhoz igazodjék, éspedig nemcsak a kötelező állampolgári lojalitás korlátai között, hanem testestüllelkestül... A zsidó nemzeti eszme jelentős számú hívekre tett szert, de ezek túlnyomórészt a fiatalok közül kerültek ki... A zsidó ifjúság nap nap mellett azt hallja, olvassa, hogy az anyanemzetbeli magyarság jóformán kitagadta az ő fajtáját a nemzettestből.. , 1 7 A csehszlovák államban viszont mind a mai napig semmi olyan törvényi vagy intézményes rendelkezés nem látott napvilágot, amely a zsidót bármily vonatkozásban a többi állampolgároktól eltérő elbánásban részesítené, valamitől eltiltaná, valamiből kizárná, vagy akár csak korlátozná is pusztán azon okból, mert zsidó." A cikk írója rámutat a zsidóságnak a kisebbségi kultúrában betöltött jelentős szerepére és érdekeltségére is, amit az adott viszonyok között rendkívül fontosnak tart: „Egyelőre, amíg a föld népének az intelligencia felé feltörő rétege számbelileg eléggé megnövekedik, a magyar zsidóság Szlovákiában a magyar kultúra számára jelentős tényezőt jelent, miután a történelmi magyarságnak éppen a kultúrahordozó tömegei, a tisztviselők és a városi értelmiség tagjai, az eltelt húsz év alatt olyan nagy számban költöztek át Magyarországra, hogy ezt a vérveszteséget a magyar kultúra érzékenyen megsínylette. A magyar irodalom, képzőművészet és színészet nem nélkülözheti ma Szlovákiában a zsidóságot mint kultúrahordozót, fogyasztót, nem nélkülözheti mint anyagi erőforrást, s talán a zsidóság köréből kikerülő aktív munkásai is jelentenek számára szellemi erőforrást." A nagyarányú és rohamos számbeli csökkenést előidéző fenti körülményeken kívül még számos olyan ok működött közre, amely a csehszlovákiai magyar kisebbség nemzeti erejét és ellenállását folyamatosan gyengítette, sorvasztotta. Hogy ezek az okok létrejöttek és hatottak, és hatásuknak, működésüknek megfelelően a kisebbségi élet „fájó valóság .. . emberkisebbítő, magyar nyelvi állományt faló állapot is" 1 8 lett, azt elsősorban az új állam burzsoá jellegével és ideológiájával lehet megmagyarázni. A kisebbségi elnyomottságból államalkotó nemzetté vált cseh és szlovák nép polgárságában a visszavágás szelleme élénken élt, és azt az iskola és a közvéleményformáló erők to2 17