Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

I. fejezet A kisebbségi helyzet kialakulásának és fejlődésének determinátságai

vábbra is ébren tartották. A magyarellenes elfogultságot a Horthy-Magyarország revizionizmusa és a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok irredentizmusa még intenzívebbé tette. Csehszlovákia a békeszerződések megkötésekor vállalt kisebbségvédelmi szerződés (Saint Germain-i szerződés) alapján a nemzeti kisebbségek jogait az 1920. február 29-én szentesített alkotmányban és további alkotmánytörvényekben (elsősorban az ugyanakkor jóváhagyott nyelvtörvényben) fektette le. Az új állam vezető politikusai még a törvényes rendezés megvalósítása előtt tett nyilatkozatokban leszögezték, hogy a kisebbségi jogokat természetesnek, célszerűnek és kötelezőnek tartják. Masaryk a cseh és szlovák újságírók küldöttsége előtt 1919. június 7-én többek között ezeket mondotta: „Nekünk nem szabad a részletekben kikényszerített engedmények vagy az idő szüksége által kierőszakolt kompenzációk osztrák módszerébe esni. Elkerülhetetlennek látszik tehát, hogy a nemzetiségeket kielégítsük, hogy nemzeti létük biztosítása miatt való aggódásuktól megszabadítsuk és így az állam valóságos polgáraivá tegyük őket. Mi a saját testünkön éreztük, hogy mit jelent az anyanyelvnek tervszerű elnyomása."

1

9 Dr. Milan Hodža a Národnie novinyban a következőket írta: „A csehszlovák állam törvényhozása a békekonferencia által adandó perspektívák szerint fogja rendezni a kisebbségek ügyét... A Csehszlovák Köztársaságnak demokratikus államnak kell lennie - egy szabad Amerikának -, márpedig ilyen körülmények között, az államnak veszélyeztetése nélkül a kisebbségeket nem szabad sem nyelvi, sem kulturális tekintetben elnyomni. Sok német és magyar él államunkban, de tapasztalat alapján merem állítani, hogy ezek államunknak hű polgárai csak akkor lesznek, ha nyelvi, kulturális tekintetben teljes autonómiát kapnak."

2

0 A csehszlovák kisebbségi jogszabályozás ellen elvi szempontból alig lehet kifogásokat emelni. Ez a jogrendezés több vonatkozásban nemzetközi viszonylatban is mintaszerű volt. Talán a nyelvtörvény volt mégis az, amelynél komolyabb elvi kifogás is felmerült. Nemcsak a kisebbségi politikusok és jogászok tartották túl magasnak azt az alsó határul megállapított százalékszámot (20 százalékot), amelytől a nyelvhasználati jogosultság függött,

2

1 hanem a kisebbségi kérdés olyan kitűnő cseh szakem18