Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
Az európai kultúra jövőjéről 1922. szeptember 24-én meghirdetett ankét három kérdését 55 6 mintegy száz élvonalbeli írónak tette fel Gömöri. A hozzászólók között - akiknek a szkepticizmusa és pesszimizmusa az optimizmussal s az európai kultúra megújhodásának reményével váltakozott - többek között Bertrand Russell, Sigmund Freud, Chesterton, Galsworthy, Andersen Nexő, Theodor Dreiser, Marinetti és Max Brod szerepeltek. Ehhez az ankéthoz - egy másik ankét kapcsán 55 7 - a szlovák Štefan Krčméry is hozzászólt. Krčméry az ankét kérdésfelvetési módját a maga részéről és a szabadságához eljutott szlovák nép részéről is pesszimistának nyilvánította, és azt a reményét fejezte ki, hogy „talán a kibontakozásban levő szláv élet megoldja Európának egynémely krízisét". 55 8 A Tűzben szereplő csehszlovákiai magyar írók népes gárdájából (Darkó István, Falu Tamás, Forbáth Imre, Földes Sándor, N. Jaczkó Olga, Komlós Aladár, Kultsár Miklós, Lányi Menyhért, Márai Sándor, Mécs László, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Neubauer Pál, Sándor Imre, Vozári Dezső stb.) Mécs Lászlót és N. Jaczkó Olgát a lap saját felfedezettjének tartotta. Méccsel kapcsolatban ezt később jobboldalról kétségbe vonták, és arra hivatkoztak, hogy versei más szlovákiai lapokban - így például a kassai Esti Újságban 55 9 és a Tavaszban - korábban jelentek meg. Ez a valóságnak megfelelő tény nem mond ellent annak, hogy Mécset a Tűz fedezte fel: első jelentős versei (Ballada az életről. Hajnali harangszó) itt jelentek meg, és költőjük nem mindennapi tehetségét első ízben és hozzáértő módon a Tűz szerkesztője állapította meg. 56 0 Mécs kezdő lírájának „világot szerető" és „emberölelő" pátosza a Tűz profiljába, „ember-politikát" hirdető eszmei krédójába tökéletesen beillett. 56 1 Nem csoda, hogy a lap Mécset kezdettől fogva lelkesen népszerűsítette, és irodalmi estjeinek központjába állította. 56 2 A nyilvánosság előtt még ismeretlen N. Jaczkó Olga írásai Mécs László közvetítésével jutottak el a Tűz szerkesztőjéhez. 563 Gömörit különösen a novellák érett ízei lepték meg, és Egy szlovenszkói új magyar írónő címmel lelkes felfedező cikket írt a novellákkal is, versekkel is bemutatott N. Jaczkóról: „írónő született. Új magyar írónő. Neve: Nátolyáné Jaczkó Olga. Nem akarom, még nem szabad, de nem is szükséges azt mondani. 172