Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó

ka, Lőrincz, Schubert, Jánoska, Stern Ármin és Fleischmann Artúr kisebbségi magyar művészek néhány alkotásának megvétele 460 - valósultak meg. A képtár további gyarapítása a Masaryk Akadémia anyagi helyzetében beállt gyors romlás következtében lehetetlenné vált. Hasonló sorsra jutott a szlovenszkói magyar kultúrmúzeum terve is. Ennek gondolatát valószínűleg Tichy Kálmánnak a nép­művészeti kutatás és gyűjtés érdekében beadott javaslata vál­totta ki. Tichy „teljesen szakszerű alapokra fektetett népmű­vészeti kutató-, gyűjtő- és feldolgozó munka tervét" terjesztette a művészeti osztály elé, és egyúttal a saját maga által végzendő gyűjtőmunkára pénzt kért (és kapott is). 46 7 Az a nagyarányú és széles körű néprajzi és népművészeti gyűjtőmunka, amelyet a művészeti osztály a létesítendő kultúrmúzeum megalapozására még 1933 elején meg akart indítani, az említett anyagi bajok következtében sem akkor, sem később nem tudott kibontakozni. Töredékesen valósult meg az a redukált terv is, amely a csalló­közi és mátyusföldi népi kultúra megmaradt kincseit legalább a fényképezés segítségével akarta megőrizni. Az ábrándként szétfoszlott szlovenszkói magyar kultúrmúzeum gyéren össze­gyűlt s többnyire fotoanyagokból álló „alapjai" végül is a so­morjai Csallóközi Múzeumba kerültek, ennek a Khín Antal által vezetett intézménynek gyűjtőmunkáját a Masaryk Akadémia pénzsegélyekkel támogatta. 46 8 A csehszlovákiai magyar képzőművészek egyesületei és a szlo­vák és cseh művészcsoportosulások között intenzívebb kapcsolat, tartósabb koordináció nem volt. Az az össz-szlovákiai jellegű szervezet - a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete, amelyet 1926-ban Flache Gyula kezdeményezésére magyar, német és szlovák művészek alapítottak, nem bizonyult életképesnek, és egy kiállítás megszervezése után szétesett. Az alkalmi összefogá­sok, közös fellépések közül kettő emelkedik ki: az 1933-ban Prágában megrendezett szlovenszkói kiállítás és a köztársasági elnök 1935. évi látogatása alkalmából Pozsonyban összehozott nagy ünnepi kiállítás. Ennek az utóbbi rendezvénynek hátteré­ben egy fontos szervezési terv húzódott meg: a szlovákiai mű­vészkamara felállítása. A kiállítást rendező művészeti szervek és az illetékes hatóságok erről előzetes megbeszéléseket foly­150

Next

/
Thumbnails
Contents