Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
szövetkezet alakult Ungvárott". 45 0 A Podkarpatszkáruszi Magyar Színpártoló Egyesület 45 1 kebelében megszervezett és a színikoncesszió birtokába jutott szövetkezet (Podkarpatszkáruszi Színi Szövetkezet) a hányatott sorsú kárpátaljai magyar színjátszásban rendezettebb viszonyokat teremtett. A szövetkezet a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület kérésére a színikoncessziót a kelet-szlovákiai színtársulatra ruházta, s így annak helyzetét is érezhetően megjavította. 4^ 2 Az elejétől végig nagy nehézségekkel küszködő szlovákiai magyar színjátszás Faragó Ödön igazgatósága alatt érte el a legmegnyugtatóbb színvonalat. A lelkes és hozzáértő Faragónak aki már az államfordulatot megelőzően a több színikerület között megoszló „Felvidék" területén igazgatóskodott 45 3 - sikerült megszereznie az új helyzetben egyetlen szlovákiai színikerületként elismert kassai-pozsonyi kerületet. Faragó a kisebbségi magyar színjátszás célszerű megszervezése érdekében a szlovák teljhatalmú miniszterhez (Šrobárhoz) memorandumot nyújtott be, és abban azt javasolta, hogy 1. Pozsony és Kassa számára 6-6 hónapos idénymegosztással közös nagy színtársulat legyen; 2. kisebb színtársulatok részére még további négy kerület alakuljon (nyugat-szlovákiai: Komárom, Érsekújvár, Léva, Nyitra és Dunaszerdahely; közép-szlovákiai: Ipolyság, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó és Tornaija; szepesi: Eperjes és a szepesi városok; kárpátaljai: az ottani városok). Faragó javaslatát kategorikusan visszautasították, és az egyetlen engedélyezett szlovákiai színtársulat hatóköréből azokat a városokat, amelyekben a magyarság szórványban élt (Nyitra, Besztercebánya, Igló, Lőcse, Kézsmárk, Eperjes), fokozatosan kivonták 45 4 A szlovákiai magyar színtársulat Faragó két időszakból (1919 -1923, 1924-1926) álló igazgatósága idején a Pozsony és Kassa közti térségben vándorolt, Pozsonyban, Léván, Komáromban, Érsekújvárott, Ipolyságon, Rimaszombatban, Tornaiján, Füleken, Rozsnyón, Losoncon és Kassán játszott. 45 5 Faragó az adott nehézségekhez viszonyítva igényesnek mondható műsorpolitikát folytatott, a közönség nevelésével is törődött. Nagy érdeme, hogy társulata műsorában a hazai magyar íróknak (Lányi Menyhértnek, Merényi Gyulának, Sándor Imrének, Sebesi Ernőnek, Sziklay Ferencnek, Vécsey Zoltánnak) is teret adott, és ezzel 10 145
