Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
a csehszlovákiai magyar drámairodalom kibontakozásához hatékonyan hozzájárult. Jelentős kulturális tettet hajtott végre a modern cseh drámairodalom kiemelkedő alkotásainak színre hozásával; az egykorú kritika elismerő megállapítása szerint: „a kassai színpad vállalta először a kulturális híd szerepét, és Karel Čapek R. U. R.je és František Langer Perifériája Faragó úttörő vállalkozásának sikerére jutott el a magyar fővárosba". 45 6 1928 augusztusában a hatóságok az egységes szlovákiai (kassai-pozsonyi) színikerületet két részre: keleti és nyugati színikerületre osztották; a keletihez Kassa, Rozsnyó, Rimaszombat (egy ideig Losonc) és néhány kisebb város tartozott; a nyugatihoz Pozsony, Érsekújvár, Dunaszerdahely, Komárom, Léva, Ipolyság, Galánta (s később Losonc). A megosztás nem bizonyult szerencsésnek, mert a köztestületek által mostohán kezelt magyar színjátszás anyagi biztosítottságának legfőbb két bázisa: Pozsony és Kassa szétkerült. A két színtársulat - a fokozódó gazdasági válság hatására is - rendkívüli nehézségek közé jutott; „a művészet és az üzlet összeütköztek; az egyik színtársulat - az Iván Sándor által vezetett keleti - művészi eredményre törekedett, s tönkrement anyagilag; a Földes Dezső által vezetett nyugati társulat üzletet csinált a koncesszióból, s tönkrement szellemileg". 45 7 Az ellenzéki magyar sajtóban a két kerületre való megosztást - a kisebbségellenes színházpolitika adott körülményei között - helytelennek tartották, és a hatóságok által tendenciózusan elősegített züllesztésnek minősítették. Abban a komoly felmérésben, amely a magyar színjátszás addigi útjáról és helyzetéről a Magyar írásban jelent meg, 45 8 a legsürgősebb követelmények között „az egységes szlovenszkói magyar színikerület visszaállítása" is szerepelt. A hivatásos magyar színjátszás anyagi rendezetlenségének, hiányos megszervezettségének és művészi színvonala egyenetlenségének következtében a műkedvelői színjátszásnak nemcsak a parasztság és a munkásság körében, hanem a városokban, s köztük Pozsonyban és Kassán is jelentős szerep jutott. A munkásszínpadokról és Háber Zoltán értékes tevékenységéről, valamint az SZMKE által irányított falusi műkedvelésről az előző 146
