Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó

VI. FEJEZET A TUDOMÁNYOS ÉLET, A MŰVÉSZETEK ÉS A SAJTÓ I Azok az akadályok és hiányok, amelyek a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését a polgári rendszer és a kisebbségi helyzet korlátozott lehetőségei között különösképpen megnehezítették, a tudományos élet és a művészetek viszonylatában még súlyosabban estek latba. Az államfordulat bekövetkezése a tudományos életben teljes tabula rasát teremtett: az anyaország szellemi központjaival, tudományos intézeteivel a kapcsolat megszakadt, a szlovákiai területen levő felső fokú magyar iskolákat

39

8 kivétel nélkül megszüntették vagy nacionalizálták. A kenyér nélkül maradt főiskolai tanerők és tudományos dolgozók java részét kiutasították, mások önként távoztak Magyarországra. A tudományos élet kezdeti sivár helyzetét és kiúttalanságát Farkas Gyula a következőképpen jellemezte: „A felvidéki tudományos irodalom a napilapok hasábjaira szorult, és irodalmi kritikákon és rövidebb tanulmányokon kívül nem is termelt ki egyebet... A Szepesmegyei Történelmi Társulaton

39

9 kívül, melynek működését új alapszabályai erősen megbénították, nincs olyan egyesület, mely tudományos kérdésekkel foglalkoznék. A pozsonyi egyetemen nincs magyar tanszék ... a tudományos nemzedék utánpótlása teljesen szünetel. Nincs is tér, ahol tudományos eredményeket közölni lehetne: hiányzik a folyóirat... A felnövekvő magyar nemzedék minden tudományos útmutatás nélkül áll. Ha magyarországi egyetemre iratkozik be, nem mehet többé vissza."

40

0 Abban az időszakban - a húszas évek vége felé -, amikor a kisebbségi magyarság a kezdeti megrázkódtatásból és passzivitásból már kijutott, és az új helyzetben reális életlehetőségeket keresett, voltak bizonyos előfeltételek és diszpozíciók ahhoz is, hogy a hiányzó tudományos élet megteremtődjön. Hogy ez 235