Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
vannak, és elég hangosak is, övék a közvélemény, és övék az egész dilettáns világ, övék az ország, a hatalom s a dicsőség." 33 2 A Masaryk Akadémia aktivista vezetősége az őt ért vádakat önérzetes nyilatkozataival és fölényeskedő kioktatásaival nem tudta elhárítani, s a kezdettől fogva elvesztett bizalmat működésével sem volt képes visszaszerezni. Azok a szerény és viszonylagos eredmények, amelyeket az Akadémia elért - az írók és művészek szórványos anyagi támogatása (pályázatokkal, díjakkal, ösztöndíjakkal, segélyekkel, kép vásárlásokkal), a Magyar Figyelő című színvonalas tudományos és irodalmi szemle megjelentetése, képzőművészeti kiállítások szervezése, a pozsonyi rádió magyar adásának kibővítése stb. eltörpülnek azok mellett a nagy lehetőségek mellett, amelyeket elszalasztott. A Magyar Figyelő első számában Szerényi Ferdinánd főtitkár azt ígérte, hogy az Akadémiát „a magyar kulturális élet alma materévé ... a kutatás, oktatás és ösztönzés hármas feladatát betöltő központi intézményévé" fejlesztik. 38 3 E helyett a szép és reális (!) perspektíva helyett az a tehetetlenségről szóló „híresztelés" teljesedett be, 38 4 amelyet a programadó cikket író főtitkár és főszerkesztő 38 5 önérzetesen elutasított; a vezetőség valóban tehetetlennek és méltatlannak bizonyult, mert néhány év leforgása alatt nemcsak az Akadémia erkölcsi hitelét játszotta el, de fejetlen gazdálkodásával anyagilag is csődbe juttatta a reá bízott intézményt. Az 1935-ben megalakult, de két évig semminemű működést ki nem fejtő 38 6 Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség a Kazinczy Társaságnak, a Toldy Körnek és a Jókai Egyesületnek eszmei egyesüléséből jött létre. Azt a gondolatot, hogy az ellenzéki pártok kulturális uszályát képező három egyesület — más egyesületekkel együtt - országos szervezetté alakulhatna, Flachbarth Ernő még 1927-ben felvetette. 38 7 Az egyesületek vezető emberei a Masaryk-alapítvány létrehozásakor gondoltak ilyesmire; az Új Munka ankétjában Sziklay Ferenc, Alapy Gyula és Szombathy Viktor azt javasolták, hogy az alapítvány kezelésével a nagy tapasztalatokkal rendelkező három egyesületet, illetve az általuk létrehozott kuratóriumot bízzák meg. Ezt az elképzelést az ellenzéki pártok vezetősége is helyeselhette, s valószínűleg ez lehetett az egyik oka 130
