Bábi Tibor: Keresek valakit

Könny a mikroszkóp alatt - Második könyv

könny a mikroszkóp alatt, tenger gyanánt habzó akvárium. Nézem és nézem: álmában is öldöklő hazai táj, roppant idegenség. Itt élek, vagyok: szétmálló percnyi tény, egy kis sziget a permanens dúlás és elmúlás kellős közepén — belül csontváz, vajúdó fájdalom. Akár a sír. Őrlik az életet szüntelen sötétben őrlő, rágó zsigereim. Őröl a világ engem, én is azt teszem vele; teszi a fű, a lomb, a féreg, s épp ebbe hal bele . . . II Letörlöm olykor a furcsa könnyet szempillámról, hogy másképp s vígan lássak. Megjött a fecske, gólya — ujjongj, öröm: a mindig haldokló és árva mindenség ilyenkor vidám kis kölyköket fial. Az egysejtű amőba osztódik, gyötri önmagát, s kettéválva csak önmagát veszejti el. Alleluja! Kétszeres megújhodást és folytatást jelent halála. Az ildomos növények násza néma, szótlan; friss mézzel csorduló édességük bogár vagy méhe, pille hordja szét; pompázatos, szelíd a hervadásuk. Gyötrő, halálos dühvel szereti egymást az ember hímje, nője; egyetlen páros szerelmébe kétszer is belehal, s követi mindig más-más nemzedék. 91