Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Darvas János: Ős-Teng és Ogur-Teng

eggyétapadva megtartotta egykori alakját, csak a végén módosult. — Ezt is önkényesnek találod? Ne feledd azonban azt, hogy valamennyi török-tatár, mongol, mandzsu, japán, kinai, sőt a sumir mythológiában is az Ég a Iegelvontabb isteni hatalom. Ez a bizonyos Teng, a MennyTenger, az Ég-Óceán, amit a török-tatárok Tengri, Deng, Dzsin, a mongolok Tien, a japánok Ten, a kinaiak Tao néven tisztelnek. — Meghatóan kedves, ahogy az ázsiai népek a tavakat nyelvjárásaik és különszakadt nyelveik hangelváltozásai szerint tengernek, Dengiznek, Dingiznek, Dzsingiznek, vagyis az Ég-fiának nevezik. Igazuk is van: a tó tükrében fiók-eget látni, az ég fiát- A hegyeket is szívesen megtisztelik az égi névvel, mint Tengri-Chan: az Ég Ura, Tien-San: az Ég-Hegy. A japánok az isteni leszármazásu uralkodó család valamennyi tagját Ten-No, azaz Ég-fia cimmel emiitik. Jól tudod, hogy a kinai császár is kimondottan a Menny-fia volt, mig a Menny Birodalmának népe egy kis forradalommal emberré le nem fokozta. Sőt, hogy még messzebbre kalandozzak, nemcsak Dengiz vagy Dzsingiz khán hivatta magát Ég-fiának, hanem a hun Attila is. Attila egyik fiát ugyanis az elszlávosodott görög udvar Dengezicsnek jegyezte föl. A szláv icsvics végzet pedig már akkor is azt jelentette, hogy: valakinek a fia, tehát Dengezics : Dengez fia. De ha a fiúnak apja Attila volt, akkor a Dengez vagy Dengiz név csakis Attila mellékneve, fejedelmi cime lehetett. — Nos hát, itt vagyunk az Ös-Teng fogalmánál. Egészen biztos, hogy az ősmagyarok Krisztus századáig csakis Is-Tenget tisztelték főisten gyanánt. Az első századtól jutnak aztán a Manücs-vidéki magyarok a törökfaju ogur népek társaságába, sőt többszázadon át az onugorok hódoltságába. Az onugor uralom alatt ismerkednek meg a későbbi nemzeti istennel, a győztes ogurok istenével: az Ördöggel. — Ne ijedj meg, ez is csak az utolsó néhány évszázad alatt nyert ilyen „dög"-re emlékeztető csengésű ne94